Szerintem csak akkor nincs baj, ha külső hatás okozza, vagy belső, de véges energia átalakulásról van szó(vegyi, stb). Számomra elég meggyőzően bebizonyosodott, hogy belső eredete van az áramnak. Talán félre is tehetjük a külső befolyás vizsgálatát. Az is egészen biztos, hogy ha csökken is idővel, nagyon lassú folyamatról lehet szó, mert a vizsgált piezo legalább 15 éves. Mechanikai feszültségnek ennyi idő alatt már ki kellett volna egyenlítődni. Akárhogy kerülgetem, csak a kristályszerkezet a vizsgálandó. Járjuk már egy kicsit körbe mégegyszer a polarizált elektret esetét. Hol a hiba a következő okoskodásban? Tehát az elektret kristály két végén töltések jelennek meg (már többször citáltam Feynmant). Honnan kerülnek oda? Csak azt tudom elképzelni, hogy a kristály belsejében levő szabad elektronok vándorolnak az egyik végre (mert nincs tökéletes szigetelő!). És mi van akkor, ha nincs a levegőben annyi szabad töltéshordozó, amennyi a semlegesítéshez kell. Mert miért lenne pont annyi? Nyilván kialakul valamennyi töltésfelesleg. És szerintem ez az amit mérek. És ha ezt egy ellenálláson keresztül a másik pólusra vezetem, egy jól felpolarizált kristály amiben ráadásul található valamennyi szabad töltéshordozó is, miért ne tudná folyamatosan termelni az újabb töltéshordozókat. Namost ez az egész úgy hangzik, mint egy csali tanmese a fizikaórán, és a jó válasz erre az, hogy az energia megmaradás törvénye miatt nem működhet. De akkor meg mi a francot mérek?