„Akik viszont élni akarnak, vegyenek egy hosszabb konyhakést… Mára a szemet szemért elv is kevés. Egy demokratikus szem kiszúrásáért legalább egy gyilkos szempár vesszen. A tizenkettedik óra utolsó perceiben fel kell ébredni saját érdekünkben…" (Lovas István, Demokrata, 2000/29, "Az Ausztria elleni szankciók gyökerei" VIII., befejező része)
És még lehetne folytatni az ilyen agyalágyult gondolatokat… Akasztás, konyhakés stb.”
Kedves Mario Brekt!

Azért a 30., 32. bejegyzés sántít egy kissé! Kár volt Patmorét félrevinni.
Nemcsak a most általam csak említett, és pontosan nem idézett bódéborogatás volt vesztett ügy, hanem a 29. beírásban említett is.
„Egy kommunista punkcsapat énekelte azt, hogy ki kell telepíteni a "tetves kopasz svábokat", meg hogy újra verni kell a kulákot, és megnyitják a Gulágot, meg hogy " kössük a Csurkát fel."
Az ügyészség szerint ez nem volt uszító.
Ennyi a kiindulás.
Nem örülök annak a sok „..” idézetnek, viszontválasznak, amelyet Lovas István leír, á’la Mancs, á’la egyéb orgánumok.
De van igazsága. Lehet mondani:” kössük a Csurkát fel.", akkor szalonképes a” kössük a Gönczöt fel” is!
Nem az én stílusom, de el kell viselnem, mert jogszerű.
„Lehet, hogy nem etikus, de jogszerű”, hányszor hallottam a szlogent.
Valami visszacsapás volt itt is, ennek fényében én másként látom, mert nem Lovas Istváné az alapgondolat, másnak szavait ferdítette ide: ” az ilyen agyalágyult gondolatokat… Akasztás, konyhakés stb.” A teljes szöveget kellett volna idézni, hogy érthető legyen a túlzás, és ne IRL, és IVC fenyegetést olvassunk ki belőle.
Idézem az eredetit:
„Brüsszel: a kontinuitás tézise nyomában.
Az EU brüsszeli vezetői természetesen, elfogadják a VII. Kommnunista Internacionálé folytonossági (kontinuitási) tézisét és ennek bővített kiadását, ahogyan az a Frankfurti Iskola tagjainál megjelent. Ezért óvnak Haidertől és a nem EU-tag Svájcban demokratikusan megválasztott Blochertől, valamint a választásokon nyertes pártjától. Merthogy Haider és Blocher folytonosságot jelent. Egyik percben megnyerik a választásokat; a másik percben indulnak az auschwitzi marhavagonok.
A frankfurti iskola brüsszeli követői természetesen nemcsak Haiderben, pártja tagjaiban, hanem választóiban, sőt , egész Ausztriában latens autoriter őrjöngést, illetve lappangó fasisztaveszélyt látnak. Ausztria szintén "szubliminálisan" náci, idegengyűlölő és antiszemita a szemükben. Az az Ausztria, amely arányszámában a legtöbb idegent fogadta be és amelynek legkedveltebb kancellárja a zsidó származású Bruno Kreisky volt (négy, valóban náci múltú miniszterrel, de ez nála - hiszen baloldali fajta - természetesen nem számított). Németországban tavaly. jelent meg egy könyv a Frankfurti Iskoláról és nem kevesebb állít, mint hogy a Német Szövetségi Köztársaság "intellektuális alapjait" ennek a társaságnak köszönheti (Die intellektuelle Gründung der Bundesrepublik: Eine Wirkungsgeschichte der Frankfurter Schule. Frankfurt/New York. 1999.) Ha igaz az, amit a könyv állít - és miért ne lenne igaz? - akkor Horkheimer, Adorno és Marcuse a háború utáni német társadalom szellemi alapítói. És akkor a mai Németországot - szellemileg - a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes évek elején alapították. Akkoriban számtalan ifjú értelmiségi szállt szembe a humanista hagyománnyal, a felvilágosodással és a polgári hagyománnyal. Ma a hatalom emeltyűit kezelik és úgy vélik, hogy ellenfeleik nem érdemlik meg még a demokratikus jogokat sem (például azt, hogy azokat válasszák meg és azon pártokat, akiket és amelyiket előnyben részesítenek), mert latens fasisztákról és antidemokratákról van szó.
Ha tehát igaz az hogy a Német Szövetségi Köztársaság ,és más országok "szellemi alapítói" Horkheimer, Adorno és Marcuse Frankfurti Iskolája, akkor Németország és a nyugati világ számos országa ma egy neomarxista ideológia alapjára épültek Egy olyan ideológiára, amely radikálisan szakított a felvilágosodással, a humanizmussal és a polgári demokráciával, valamint letéteményeseivel, a polgári demokratákkal. Hogy ez egyre világosabb lesz egyre több ember előtt, nem kétséges. Mint ahogyan az sem, hogy ez a társaság, és eszméik éppen arra a történelmi szemétdombra kerülnek; amelyre a legkiválóbb amerikai elnök, Ronald Reagan küldte a szovjet birodalmat és a kommunizmust.
A feladata minden polgárnak és minden demokratának az, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsa. Külföldön is, és nálunk is.
Tekintettel arra, hogy a neomarxista ellenfél a legaljasabb módszerekkel visel háborút, nekünk lemeztelenítésükre és szellemi megsemmisítésükre (hogy Eörsi István szavaival éljünk) mindent meg kell tennünk. Egy centiméterrel még az ő módszereiken is túl kell mennünk. Akik azt állítják, hogy morálisan tévutat jelent a jezsuisztikus felfogás, miszerint a cél fontosabb az alkalmazott eszközöknél és az ellenség aljas módszereit nem szabad alkalmazni, mert az bepiszkolja a magasztos célokat, elég ha körülnéznek és számot vetnek azzal, eddig mit elértek. Semmit. 'Ötvenöt éve rúgnak beléjük. Korábban a körmüket tépték le, ma életlehetőségeiket. Egy sötét sikátorban konyhakéssel hátulról lopakodó, mindenre képes gyilkosnak erkölcsi intelmeket felolvasni igen magasztos vállalkozás, egyetlen hátulütővel. A kísérletbe bele lehet halni. De ha a finnyásaknak ez az ár - megölésük - nem elég magas, válasszák bátran, hiszen akaratuk szabad. Akik viszont élni akarnak, vegyenek egy hosszabb konyhakést. Kornis Mihály hírhedten aljasnak hitt, holott a Frankfurti Iskola kontextusából egyáltalában ki nem lógó mondatát ("Mi jobban gyűlölünk titeket, mint ti bennünket") meg kell cáfolni és bebizonyítani, Kornis naiv. Mára már a „szemet szemért '' elv is kevés. Egy demokratikus szem ki- szúrásáért legalább egy gyilkos szempár vesszen. A tizenkettedik óra utolsó perceiben fel kelé ébredni saját érdekünkben: a zárt társadalmat megvalósítani akaró, antidemokratikus, felvilágosodás ellenes társaságot meg kell állítani: Ehhez összefogás, bátorság, állhatatosság, kemény munka és a polgári hagyományok gyilkosai ellen minden lelkiismereti aggály félre tétele szükséges. Ha ezt nem értjük meg, gálánsságunkat, morális skrupulusainkat röhögve kihasználva, néhány éven belül gúzsba kötött rabszolgákká tesznek bennünket. VÉGE ; Demokrata 2ooo/29

Valamit ismételten idézek:
„Tekintettel arra, hogy a neomarxista ellenfél a legaljasabb módszerekkel visel háborút, nekünk lemeztelenítésükre és szellemi megsemmisítésükre (hogy Eörsi István szavaival éljünk) mindent meg kell tennünk.

E mondat a nyerő: bizony vesztett ügy perelni, mert erre alapozná a bíróság a döntését.
Üdvözlettel: Tiborc