Szia Vikilany!

Szerintem nem én szedtem pontokba a dolgot, de ez a kisebbik baj, nem értem azt, amit írsz:
Azt hiszem haliho (ha mégsem, akkor bocs) szedte pontokba a gondolatait a megismerésről és a barátok itthagyásáról. Én elég régimódi családban nőttem fel, ahol nem támogatják az együttélést és így én sem érezném magam jól ebben a helyzetben. Ezt a hozzáállást el lehet ítélni, lehet bírálni, azt gondolom akinek van kedve nyisson erről külön topicot, ebbe itt most ne menjünk bele. Nincsen nagy baráti társaságom, de azt gondolom, hogy meg fogjuk találni a módját, hogy tudjunk egymásról és ne szakadjon meg a kapcsolat közöttünk.
Szóval a megismerés szerintem nem egyenlő együttélés. Ha jól emlékszem, akkor ET2000 volt, aki az egészet felvetette (én csak zajosan helyeseltem :-))), nem tudom ő mire gondolt, én nem együttélésre. A megismerés gátjaként itt az merül fel, hogy tapasztalatom szerint még a metakommunikáció is más. Tehát nemcsak az nem mindegy sokszor, hogy valamit 1 vagy 5 mondattal mondok el, hanem az sem, hogy milyen arckifejezésekkel, gesztusokkal, utalásokkal (ha azt mondod 56 vagy 68 az mást jelent neked, mint egy amerikainak vagy németnek, de egy-egy verssorból jövő képre utalás is sokszor többet mond el, mint két fejezet...). Ezt értettem én a megismerés gátjaként.
Különben Amerikában élő sógornőméknél tapasztalom - mindkét szülő magyar - hogy a gyerekek nagyon gyatrán beszélnek magyarul. Amíg kicsik voltak, otthon voltak (és sokat jártak haza a nagyszülőkhöz), addig igen, de ahogy középiskolások lettek, egyetemre mentek, akkor a magyar, mint szükségtelen nyűg, lassan elmaradt. Most már egyre inkább a szülők is angolul beszélnek otthon, már csak azért is mert bizonyos dolgokat már ők sem tudnak magyarul. Ugyanis a nyelv változik, új dolgok kerülnek elő, a farmer nadrág még jószerivel ismeretlen volt, és ugye angolul nem farmernak hívják, de így van ez egy sor dologgal: az adóra, a választásokra, a kreditrendszerre, társadalombiztosításra, stb., stb. vonatkozó kifejezéseket már ők is csak angolul tudják.
Szintén az Amerikában élő rokonságból kiindulva, őket úgy érzem alapszinten elfogadták. De igazán mély kapcsolatuk nincs. Illetve a gyerekkori, fiatalkori magyar barátok, rokonok. Ezek egy része szintén kiment és "csak"Kanadában van, de egy másik része itthon...

haliho