Szia szotvalto!

Az én gondom kb. annyi, hogy nem tudom eldönteni, hogy ezeket a "látomásokat" én gyártom magamnak, vagy valóban önálló entitások megjelenései.

Hogy erzed ezek lenyek szeretettel fordulnak hozzad??

Nem egyértelműen. Semmiképp sem gyengéden. Van egy amelyik - úgy érzem - egyértelműen azt üzeni: "Gyerünk, gyerünk, tedd amit tenned kell és én megvédelek, ne félj semmitől!". Ez kb. annyiban nyilvánul meg, hogy mindig mögöttem áll és hatalmas. Jobb is ha úgy mondom, hogy én állok a tövében.
Aztán, egy másik, aki kevésbé "kötődik" hozzám, néha megjelenik és szavakkal így lehetne kifejezni amit üzen: "Létezik a Tudás, és tőlem tanulhatsz." Ő nem időzik velem, csak néha "elmegy mellettem". Eddig egyetlen dolgot "tanultam" tőle, első találkozásunkkor: Nekem is van egy olyan megjelenési formám mint amilyen ő. Először azt hittem, hogy ő én vagyok, de a későbbiek valahogy nem ezt sugallták.
A harmadik nem is annyira harcra hív, inkább csak "hergel"... Mintha azt akarná elérni, hogy nekirontsak, de erre eddig nem (vagyis nem egészen) került sor. Egyszer több órán át táncoltam úgy, hogy ő valamilyen "energiaszálakat" küldödd felém, én pedig a szálak között manővereztem, nehogy megérintsenek. Egyébként őt sem érzem gonosznak, vagy ellenségesnek, olyan, mintha a harc, pontosabban a harc elkerülése is valamilyen "üzenet" lenne.

Mire tanitanak, ird le!!

Hát... épp ez a legnehezebb: megfogalmazni, hogy mire tanítanak. Már a puszta jelenlétük tanítás: azt tudatja velem, hogy léteznek. Egymáshoz és hozzám való viszonyulásuk az, amit tanításként értelmezhetek, de asszem jobb, ha nem teszem, mert az értelmezés rontja a hatásfokot.

Jelenlétüket (de akár az is ha rájuk gondolok vagy beszélek róluk) erős fizikai érzetek kísérik. A legjellemzőbbek: gyomorkörnyéki nyomás, szédülés, szívdobogás.

Hát, nagyjából ennyi.

aromo_