Ma még vagyok,
holnap leszek.
Árnyak,fények,
arcok,szemek.
Hűvös éjjel,
forró nappal,
szívem nem fáj,
zendül faggyal.
Bölcs a kétség,
sötét csillag,
száraz bimbó,
holnap virrad.
Füst a vágyam,
kő az élet,
síró avar,
semmivé lett.
Üveg-csillám,
felhő,villám.
Száraz ágak
öreg nyírfán.

--------------------------------------------------

Jégkönnyek

A szerelem
csak hazudta,
hogy létezik.
Jégkönnyek hatoltak
mélyre,a szívemig.
Ha rá is jöttem
egykor,
hogy a lángból
nincs elég,
nem tudom
mi ölte meg
legbelül,
a szenvedélyt.

--------------------------------------------------

Tükörben

Egy görbe tükörbe néztem
éveken át.
Tudom,nem az én vétkem,
ha ő másnak lát.
Ma hazudtam magamnak
az igazságot.
Mostmár nem érzem azt,
hogy csak kifelé látok.

--------------------------------------------------

Altatódal

Egy kristálygömbbe néztem,
s remegő homályán át
megláttam egy naiv gyermek
megannyi kósza vágyát.

Kívánta még szíve
a vidám fogócskát,
a szivárvnyon gurított
száz üveggolyócskát.

Elkísérték a kiskirálylányt
tündérek,dzsinnek és koboldok,
vigyázták lelke kincseit még
tarka udvari bolondok.

Álmodott még annyi szépet
boldog baba-bálról,
látta,hogy a Hold az égen
a csillagokkal táncol.

De jaj!A kristálygömb szétolvadt kezemben,
s mást nem hagyott,csak az álmok csillámporát.
Most egy naiv felnőtt énekli emlékbe
gyermeksége altatódalát.