artwork
2000.10.31
|
|
0 0
13
|
Egyetlenegy embert, de csak akkor, ha soha nem derülne ki. Ez a szomszéd. Apám elköltözése után rászállt anyukára, ami odáig fajult, hogy tök részegen bevadult és mindenkit szidott a családunkból (mindenki tök hülye, barom, szerencsétlen, csak ő egyedül az "intelligens"). Két ízben saját lakásunkban ránk is támadt. Kihívtam a rendőröket, azt mondták neki, "hogy ejnye-bejnye, nem szabad ám ilyent csinálni", nekünk meg annyit, hogy "csináltassunk kerítést, és tehetünk feljelentést ellene birtokháborításért". Kapcsolat megszakad, a kerítés elkészült, de bezizzent állapotban többször átugrott rajta és dühöngött, mint állat. Még annyit érdemes tudni róla, hogy az idős édesanyját és a beteg testvérét is többször megverte, kikötözte őket egy fához, meg ilyenek. A konfliktusok miatt kaptam egy jó kis szívideg-rendellenességet, és elég rágondolnom, máris össze-vissza kalimpál a motor. Sokszor gondoltam, hogy felhajtok jó kis verőembereket, de annak semmi értelme, ha nem tudja meg, hogy ki is volt a felbújtó.
Saját kezüleg talán még sem tudnám megtenni, de egy-egy balhé közben azt hiszem képes lettem volna rá.
Csá: arti |
|