Borús-boldog éj

Riadtan ébredek:
Csak a hold ismeri titkom?
Vagy más is meri azt
birtokolni titkon?

Vágyam csak érted
könyörögne, mint gyermek,
kit az anyja rég
a sarokban felejtett,

S alig várja már, hogy
ránézzen, s hívja-hívja -
ó, hogy szaladna hüppögve,

s ajkára tapadna sírva!
Repülnék én is, csak szólnál!
De csitt! Már ott vagy a telefonnál!