Köszi az elismerő szavakat!
Ha valakit érdekel,itt van még néhány versem:

Tévedünk...

Küld esőt ránk,
a fáradt vándorokra!
Akkor nem bánt úgy,
mikor könnyezünk.
Ha egy szentnek is fáj,
ráborul a pásztorbotra,
talán nem oly nagy bűn,
ha emberként tévedünk...

--------------------------------------------------

Idegen
(P.-nek)

Idegen volt és ismerős lett,
megtörte bennem a régi csöndet.
Megölte végleg a bánatot,
hozott egy valódi holnapot.

Életet lehelt a vágyimba,
új erőt öntött a szárnyaimba.
Megszűnt a fájó szürkeség.
Írtam magamnak egy új mesét.

Értelmet adott sok semmiségnek,
közelebb hozta a Mindenséget.
Megtanított hogyan kell szívből nevetni,
s mennyire fontos igazán szeretni.

Míg álmainban élt,megváltoztatott,
s bennem hagyott végleg pár furcsa dallamot.
A valóság köztünk áll,ma tűröm hidegen...
Hisz az maradt,ki volt:Egy idegen.

--------------------------------------------------

Érzés

Hazug kis láng az érzés,
eloltja könnyen egy fájdalom-eső.
Ma piedesztálon álló kőszobor,
holnap csupán egy bukott szerető.
A szenvedély csak szenvedés,
rossz dallam,sosem fog szólni.
Igaznak hitt szerelmeink,
lelkünk impressziói.

--------------------------------------------------

Áldozat

Vérző szárnyú vadmadár,
szélvihar a lelkem.
nyughatatlan óceán,
megátkozott szellem.
Magányos fantomként
bánatban gázolok,
árnyékom,eszménykép
mellettem támolyog.
Félúton a Pokolba
megáll még a vándor,
Sors-kabátját porolja,
fáradt teste vádol.
Önmaguk imáját
mormolják az angyalok.
Vacognak a tűzrózsák...
Áldozat vagyok.