Szent, szent a béke kedves Tivadar, csak én most jobbról balról ki vagyok ütve. Alapvetően gyorsan gyógyuló és optimista tipus vagyok, egy pici cihelődés, egy pici morfondirozás, és magamra találok ismét.
Arról is meg vagyok győződve, ha nem hagy el az eszem és a memóriám teljesen, akkor aránylag,és viszonylagosan boldog öregkorom lesz.
Mert szeretem a filozófikus magányt.:-)
Persze az sem baj, ha találok hozzá megértő, kedves, hozzám hasonló ,gondolkodásra hajlamos társakat.
Istenem, legyen egy-két barátom,aki megért engem,
és megérthetetelen , furcsa lelki zajlásaimban sem hagy el.

Azt is meg kell érteni, hogy picit visszavonulok nyalogatni a sebeimet, nem azért mert jólesik, hanem mert kell a gyógyuláshoz.