Kedves Feanor!!!!
>>>Szóval mit jelent a Te életedben a feltámadt Jézus, mi az a plusz, amit mondjuk Gandhi életében ugyanő nem jelentett?
Ez a kérdésed nagyon megfogott. Próbálok rá, a magam részéről válaszolni!
A saját életemben azt hiszem az jelentette a legnagyobb élményt, mikor az, amit önmagamban nem tudtam soha elfogadni, amit úgy fogtam fel, hogy rossz, azt egy nagyon jó barátom elfogadott bennem. Ekkor kezdtem megérezni mit jelent nekem Krisztus tanítása.
Személyesen nekem az Életet jelenti. Mikor a 30 napos lelkigyakorlatomat végeztem, akkor sokkal személyesebb lett ez a kép, ami bennem Jézusról él. S nap mint nap, az imámban válik ez a személyes tapasztala mások számára is gyümölccsé:
Ezt jelenti az én életembe. A tapsztalatom pedig az, hogy Isten mindenkitől személyes választ követel meg. Értem ez alatt, hogy ha nem válik személyessé és bensőségessé az Istennel való kapcsolat, akkor biztos vagyok benne, hogy semmit sem fog jelenteni Jézus személye. Egy lesz az összes többi nagy tanítóból. Én nem tudok senkit sem meggyőzni, hogy Jézust kövesse, ha neki semmilyen tapasztalta nincs rólla. Ha nincs belső élete mindannak, amit A Szentírásban rólla írtak. Ha nem próbálom meg minden módon megmutatni neki az énáltalam megtapasztalt Jézust.
Hagy jöjjek megint Melóval!
Neki van egy olyan elmélkedése (Megtalálható Jálics Ferenc SJ-nél is), amiben az imádkozót először arra kéri, hogy vegye észre, hogy él. S hogy ezt nem ő csinálja. Ezután igyekezzen a légzéseivel imádkozni, s bele mondani, hogy "jó" - ezt a szót. Ezt meg lehet tenni Jézus Krisztus nevével is.
Megdöbbentő élményeim voltak. Na nem kell rosszra gondolni. Nem lebegtem és semmi csoda nem történt. S mégis. Bennem változott a Jézusról kialakult kép. S itt tudom nagyon megérteni Melot.
Én hiába akarom elmesélni neked India szépségeit, ha nincs rólla tapasztaltod. Istenről és az ószövetségi-újszövetségi Jézusról beszélni egy olyan kultúrában, ahol teljesen más szokások és élet filozófiák vannak, ahol az ószövetség ismeretlen- Nagy fokú oda nem figyelést jelent. Hisz ezt tapasztalták a jezsuiták Kínában, mikor kérték a pápát, hogy hagy öltözzenek úgy, mint az ottaniak és hagy hozzák közelebb így a kultúrákat,s így egy 50 év alatt megtér egész Kína. Nem. A Vatikán megtiltotta ezt. Nem azt akarom mondani, hogy ha akkor megengedik, akkor Kína ma keresztény lenne. Csak egy érdekes dolog a kúltúrák találkozásáról.
Az a tapasztalatom, hogy személyes találkozás nélkül nagyon nehéz Jézussal találkozni!!!! S ezért az egyik legnehezebb másoknak meg is mutatni Őt. Mert igazából arra van szükség, hogy személyesen vággyon a Vele való találkozásra az ember. S ez a vágy . Kegyelem.
S hogy erről beszéltek, ez már szerintem, ennek a jele!:)))))))))
Üdv!
Gábor