Egy régebbi versem, hogy ne csak újszülöttek jöjjenek.:))

Csak úgy!

Csak úgy:
Eljöttem Hozzád.
Csak úgy:
Kiönteni lelkem bugyrát.
Csak úgy:
Tisztíts óvatosan, kérlek.
Csak úgy:
Segíts, hogy éljek.

Csak úgy:
Lesem a szavad.
Csak úgy:
Iszom bölcs tanácsod,
maradj.
Maradj forrásom,
éltetõ erõm.
Magány ellen, ha rám tör,
naptól delelõm.

Csak úgy:
Ha nehéz a szívem,
bánattól, magánytól
roskad, félek.
Csak úgy:
Csitíts, töröld le könnyem.
Csak úgy:
Biztass, szeress, hogy éljek.

S, ha már lelkem tiszta,
és örömtõl roskad,
Ha már Bánat és Magány
nem lakja,
Csak úgy:
Gyere, Osszuk meg Mással,
Hagyja el Őket is a Bánat.

Felszínes kötelékek? vannak, igen, de mégis mint
Én valamikor, vagy más (mások is) hála Isten nem akarok, akarunk egyedül szemben állni a világgal. Sőt minden érzéseinket teljes bedobással annak szebbé,jobbá tételének oltárán szeretnénk feláldozni.

Várom további verseid.