Nem is tudom... Igazából nem láttuk, milyen ő valójában, mennyire tud érezni. Amikor a végén mutattak 10 másodpercet a szülinapjáról, akkor talán látszott, hogy érez ő. Nyilvánvalóan kevés volt a 25 perc arra, hogy teljes képet kapjunk. Én nem érzem annyira pszichiátriai esetnek, csak egy megkeményedett embernek. A barátnője is elmondta, én is egyetértek vele, mert ismerek ilyen embereket: védekezik, mert ez volt az egyetlen esélye a túlélésre, de ott belül ott az ember. A versmondásról: kamera előtt azért nem lehet könnyű, és számomra ezzel együtt sem tűnt teljesen érzelemmentesnek.
(Az indításban szereplő helyesírási hibáért elnézést)