Nem voltam net közelben hosszabb ideig, igy most probalok egy-ket gondolatot hozzafüzni az elmondottakhoz.
Amerikaban csak egy néhany modellgyár gyárt saját keretein belül modelleket:
Athearn,
MDC Roudhouse
Stewart
Mantua
Lineol
American Flyer
Browser
stb. A lista biztosan nem teljes.
A többiek kereskedö háznak tekinthetök és a világ minden pontján gyártatnak, ahol pillanatnyilag kapacitas van. Elönyben vannak az u.n. olcso államok mint Távol-kelet, Dél-Amerika (Brazilia) stb.
Miután ma már a legtöbb fröccsöntö gép nagyon nagy teljesitményü, nincs semmi akadálya ott gyártatni ahol az olcsobb. Ráadásul a fejlödö országokban rendszerint modernebb gépek vannak mint a fejlett országokban, mert oda csak az utobbi években lettek ilyen berendezések szállitva. Még a külföldi invesztor is ide fektet be inkább mint pl. Németországba, mert különféle elönyök nagyobb hasznot igérnek. (pl. a Marklin ist ezt csinálta, amikor a magyarországi, stb. gyárait szerelte fel). De azt csinálják az autoiparban is.
Ma sokszor megfigyelhetö, hogy ugyanaz a forma bejár egy csomo gyárat. (nézd meg pl. a ROCO daruját, ez a modell ha jol számolom már kb. 5 cég gyártásábol került a polcra.)
Az Amerikaiaknak Kina nagyon elönyös hely, mert sok állami támogatás jut oda, amiböl természetes, hogy mindenki hasznot akar huzni. Ha bejársz egy amerikai szupermarketet, bizony meglepetessel lehet tapasztalni, hogy a müszaki cikkek között egyszerüen nincs Made in USA termék. Ez igy van a modellekkel is.
Europaban van néhány hatalmas tapasztalattal rendelkezö kisebb gyár (BRAWA, HELJAN, KIBRI, stb.) akiknek nagy kapacitásuk van termék fejlesztésre, és tudják, hogy hogyan is kell egy modellt csinálni. Ezek a gyárak örülnek minden megrendelésnek, mert különben a jol bevált formakészitök az utcára kerülnek. Ezek az emberek csinálják aztán meg a prototipust, illetve a formákat, amit azután kiadnak más fröccsöntödékhez gyártásra. (ez a technologia nagyon gyors, azaz náhány nap alatt lekerül a gépröl az egész sorozat). Ezeket a modelleket aztán össze kell valahol rakni. Itt megint a munkaerö ár a fontos, illetve a készség miniatür dolgokkal foglalkozni. (Mi europaiak sajnos nagy hátrányban vagyunk a távol-keleti nökkel szemben, akik mikroszkop nélkül tudnak ilyen dolgokon dolgozni - nemrégen nekünk is ki kellett helyezni egy gyártosort Malaysiaba, mert Europában nem volt már munkaerö, akik ilyen aprolékos elektronikát meg tudtak volna csinálni.).
Természetesen az europai nagyobb gyárak is vállalnak ilyen munkát, miután nekik sincs állando termelésük. Ott meg megvan a személyzet aki már hozzá van szoktatva ilyen dolgokhoz. Ilyenkor jut el a modell vissza Kinábol a Mehanohoz, a Brawahoz vagy a Rocohoz (stb). akik aztán összerakják a modelleket.
Sajnos Europaban nagyon tultelitett a piac, ez lehet az oka a ROCO (stb.) kapkodásának is, és nagyon nehéz valamit kitalálni, amit azonnal el lehetne adni. A fekvö készlet meg pénz.
Az amerikaiak erre már régen rájöttek, ezért van ott az az örökös mozgolodás a piacon, cégek jelennek meg és tünnek el. A modellek nagy része csak akkor kaphato, amikor azok éppen piacra lettek dobva, hogy utána sokáig eltünjenek. Ilyen pl. a Rivarossi Big Boy-a is, amit volt olyan idöszak amikor 4 évig nem lehetett beszerezni.
Ilyesmi ott teljesen normális, még akkor is ha pl. a Walthers katalogus felveszi a listára a modelleket (aminek az a minimális feltétele, hogy 4 honapon belül szállithato legyen). Sajnos ott is elöfordul, hogy honapokat kell várni mire valami elökerül.
Az amerikai modellezö is másként áll a dolgokhoz, sokkal nagyobb távon tervez (4-5 évre elöre), és ez alatt az idö alatt szerzi be a dolgokat. Utánna még legalább ennyit áll a modellszobában, hogy utánna végre felkerüljön a terepasztalra - nézd meg az egyes leirásokat a szakiradolomban, amikor ma kerülnek felhasználásra olyan dolgok, amelyek gyártoi már 10 éve csödbe mentek (kis tulzással).
A beszállito csatornák is nagyon változatosak odaát. Voltam egy néhány kisebb gyárban, akik egyszerüen sok kis másik gyárnak adták el a produkciot, és azok egy harmadik cégen keresztül dobták a dolgokat a piacra.
A rézmodellek hatalmas része ma már csak Koreában készül, de vannak törekvések máshol is szakembert keresni. Rendszerint a mennyiség nagyon korlátolt -ritkán éri el az 500 drb-ot. Igy aztán nagyon elöre meg kell rendelni (6-20 honap), mire vegre megérkezik a modell. Sokszor még a szegény megrendelö sem éri meg. A legnagyobb megrendelök mindig az egyes boltok, ahol aztán a modell meg is nézhetö, és meg is vehetö. Az eddig legnagyobb raktárral egy denveri boltban (áruházban?) találkoztam, ami minden elképzelést felül mult. Már maga bolt a maga méretével lenyügözö volt, és a napi 8 orás nyitvatartás nem volt elég a bejárásra. Remek öreg modellezö urak szolgáltak ki, és elökeritettek mindent amire csak vágytam. A másik ilyen bolt a La Mesa-ban volt (San Diego mellett). Ezek tényleg összehasonlithatatlanok az europai boltokkal.
Miután ezek a mühelyek nagyon kicsik a gyártoknak könnyü ujat berendezni bárhol, ahol alkalmas munkaeröt találnak. Nagyon sokszor japánok a tulajdonosok, akik valamikor maguk is ilyen mühelyben dolgoztak, de már nem tudtak efektiven dolgozni, ugy hogy a termelést atvitték Taiwanra, Koreába, Malaysiaba stb.
Ma már majdnem minden tervezes PC-en készül, igy nagyon gyors az eljárás és hely sem kell hozzá. Igy sokkal nagyobb figyelmet lehet szentelni az élethüségre, hiszen a rajzok bármelyik pillanatban az USAban is hozzáférhetök, és összehasonlithatok az eredetivel, ma már ezért még utazni sem kell.
A másik dolog, hogy a világon majdnem minden miniatür dolgot a távolkeleten készitenek (a nagy sorozatu dolgokrol van szo), ezért itt van minden, ami egy modellgyártáshoz kell. Emlékszem még a 90-es évek elején volt egy ismerösöm aki Kelet-Europaban csináltatott motorokat kb. 10 USD-ert darabonként. Én a kapcsolataim réven 8 motort tudtam neki szállitani Kinábol ugyanennyi pénzért (a szállitási költségekkel együtt). A motorok egy részét még ma is lehet látni Tippelt meg a Dolisho mozdonyokban. Ráadásul má már ez a dolog is messzemenöen automatizált, és ne kérdezd, hol vannak ezek az automaták.
Szerintem ma már egyáltalán nincs értelme kutatni, hogy ki hol gyártat, mert mindenütt az eredmény csak pillanatnyi.
Na üdv.
etwg