már én is fáradok lassan, de tényleg, inkább kifejtem, miért is szar a pantera. vegyük először a gitárost, akit bár rózsaszín szakállal áldott meg az ég (avagy egy festékesflakon), sajnos képtelen úgy végigriffelni, sőt, végigreszelni egy számot, hogy azt ne hat füllel kelljen hallgatni, hogy mit és hogyan. és azon túl. szólóiban is hűen követi a hagyományos tekerés ("egypercalattezerhangvalamikromatikusskálánlehetőlegvagyilyes") vonalát, véletlenül sem játszik - általában - a bőgő kísérete alatt/felett olyan szólókat ami újszerű és előremutató, és EGYÉNI. ehh, minek is az. ha lassan, ha gyorsan játszik dimebag, az unalmas, tényleg, cseppet sem jut az első fél hangról az ember eszébe, hogy ezt bizony ő prüntyögi. (és persze torzítás nélkül, mindezt vonalból rögzítik, éljenek az ötvenes évek, szívesen kölcsönadom nekik a metal zone-omat, hogy megtudják végre, mi is az a torzított hangzás). aztán vegyük a bőgőst, mondjuk a bgitárhoz nem annyira értek, de azért rexre is szigorúan a lábdobot követő alapozás a jellemző. mint az jól megfigyelhető szabad füllel a már említett lapos gitárszólók alatt. a vokalista - bár nem hörög, de lefogadom, h tudna - viszont tud énekelni (fujjjj, feketepont és vállfölöttiköpködés), amit mostanában ismét csillogtat (ugyanmá, nem veszi észre ez a balfék, mekkora gáz dallamokat hozni, fujjjfujjj mégeccer), az agresszív üvöltözést megy ugye mindenki észrevehette, aki esetleg. az is színtelen és fanztáziátlan, akárcsak a zene maga. térjünk át személyes kedvencemre, a dobokra, és a dobosra, ez a dagatttetovált szakállas fickó szegénykém képtelen túljutni a kettő/négy variálásán, a kiállásokról és díszítésekről már nem is ejtek szót, képtelen egy értelmes ütemet kitalálni, önállótlan, sótlan és teljesen feleslegesen erőlködik a kétlábdobbal is. komolyan, nevetséges, inkább menne teniszezni, én meg elsírom magam amit a far beyond lemezen művelt. talán jobb lenne, ha gyakorolná a laza csuklógyakorlatokat (itt nem a levegővételi problémákra céloztam) és az fület oly nagyon gyönyörködtető "kétszázzalütömapergőtdesemmimást" témákat helyezné előtérbe. akkor vihetné még valamire. így csak rossz érzéssel tölt el, ha meghallgatok egy pantera számot és a dobtémák benne ragadnak a fülemben. ismételt fujj, most már almahéjat is dobálok a vállam fölött. szóval immáron a sokadik sikertelen lemezük után jó lenne, ha elgondolkodnának azon, hogy istenük ezentúl a floridai death szülőanyja, a kivételes tehetségű dead bodies from the hell legyen, szólhatnának a szövegek belezésről is akár.
(azt már csak félve említem meg, hogy anselmo nem volt éppen dagatt fénykorában - na jó, mostanában nem egy plakátfiú), rexen nem túl sok hájat lehetett lenni eddig sem, az abott testvérek meg így néznek ki jól ahogy. ami deathben biztos mindenki vigyáz a kilóira, corpsegrinder is párnákkal tömi ki magát az image miatt, a színpad mögött egy vékony ijedt szemű kisfiú)
remélem sokatokat elriasztottam a panterától, én meg megyek és felkutatom kinél kötött ki a dying fetus cd-m, holnaptól csak arra vagyok hajlandó ébredni, dolgozni, enni, inni, a többit nem részletezem ;)

maradtam tisztelettel, faff, a cinikus botfülű