Kedves Satya!

Ott azért érzek némi különbséget, hogy Luther Márton felismerte a Szentlélek vezetése alatt, hogy a nőtlenség csak egy emberi rendelés, megfordult, mert rájött, hogy mi a jó irány és úgy cselekedett. Ezzel szemben a derék (parázna és gyilkos) pápák továbbra is bő nyállal hirdették a papi nőtlenséget miközben gyakran több szeretőt is tartottak, egy idő után már nyíltan a társaságukban mutatkoztak, valamint politikai hatalmi harcokban és intrikákban, gyilkosságokban vettek részt, próbálva a gyerekeiknek nagy hatalmat, pénzt összeharácsolni. Nem emlékszem, hogy milyen herceg lett Luther atyánkfia gyermekeiből...
Luther valóban a szerint az ige szerint járt el, hogy "Istennek kell inkább engedelmeskedni, nem az embereknek". Így, amikor a kettŐ konfliktusba került, kénytelen volt nem engedelmeskedni tovább a pápának a felismert istentelen rendelésekkel szemben! Különben még ma is 10000 forintért venném a bűnbocsánatot az utcasarkon. (Milyen csinos lenne a pizza, gyros és szotyolaárus mellett egy kis bódé: bűnbocsánatot vegyenek, árlista...:-)))

Mindebből én nem azt akarom kihozni, hogy mondjuk a lutheránus, református, stb. egyház jobb, hibátlanabb lenne, mint a római katolikus. Mindössze arra akartam rámutatni, hogy nem olyan egyszerű az a történelmi jogfolytonossági érv, szvsz a protestánsok legalább olyan joggal tekinthetik - és tekintik is! - magukat Péter (és Pál, János, Tadeusz, Tamás és a többiek) utódjának, mint a római katolikusok. Tudod többen utazunk egy flottán valamilyen cél felé. Egy ponton egy csoport azt mondja, hogy a menet közben összegyűlt szemetet ki kell dobni, mert elsüllyedünk. Ezen jól összevesznek, egyik hajóról kidobálják a szemetet, és úgy mennek tovább, a másik hajón azt mondják, hogy ez mind érték (majd később apránként ők is sok mindent kidobálnak szép halkan...), és úgy mennek tovább. Melyik mondhatja, hogy ő az egyedüli letéteményese a kikötőből való kifutáskor meghatározott céloknak?

haliho