Macibb írta:
> milyen célok vezéreltek az M41 átalakításával? Ezeket
> mennyire sikerült megvalósítani? (gondolok itt sebességre,
> vonóerőre stb.)

Well...
Amikor ebbe a projektbe belekezdtem, a Fuggerth M41 még forgóváz-motoros kivitelben volt csak a piacon. Miután még zsenge gyermekkoromból volt arról tapasztalatom (Piko, Kleinbahn, stb ), hogy az ilyesmi nem szokott használható módon működni, elhatároztam, hogy jobbat csinálok.

A fô gondolat egyébként a modellben a forgóvázak nagyon mély felfüggesztése. Ezt sem az ujjamból szoptam. A 60-as években vásárolt az ÖBB svéd villanymozdonyokat. Nagyon megbízható és jó minôségű gépek voltak, de meredek és csúszós pályán a kipörgésgátló ellenére megcsúsztak. Ezért határozták az osztrákok el, hogy további svéd rendelések helyett egy jobb mozdonyt konstruálnak. Ez lett az 1044.

Alapnak a svéd gépet vették, de a forgóvázat átkonstruálták. Himbák segítségével a forgóváz felfüggesztésének egy olyan mély elméleti felfüggesztési pontot adtak, ami csak pár centiméterrel van a sinkorona szintje felett. Ennek eredményeképpen a vonóerô nem eredményez súlyátcsoportosítást a forgóváz tengelyein belül, azaz az elsô kerékpár nem csúszik meg elôbb, mint a hátsó. Egyébként ugyanez az oka annak, hogy a franciák a forgóvázaikat "monomoteur" kivitelben szerkesztik, ezt örökölte Jaquemin mestertôl a V43 Szili is.

A modellben persze ez a súlyátcsoportosulás nem játszik szerepet, hiszen itt az összes tengelyt egy motor hajtja meg. Itt viszont az a probléma, hogy a magasan felfüggesztett forgóváz a bólintó mozgásokkal egyidôben elôre-hátra is megy, ami nagyon káros a sínkövetés szempontjából. Ez olyan mértékű is lehet - mint Bachmann egyes modelljeinél, ahol a forgóváz a csigakerék-kardántengely _fölött!_ van felfüggesztve, hogy nagy terhelés esetén a forgóváz egyszerűen "kifut" a mozdony alól.

Ezért az én modellemen a forgóváz egy alul keresztben átmenô hídra támaszkodik egy csapágygolyó segítségével. Az elméleti forgáspont, a csapágygolyó közepe csak 6mm-rel van a sinkorona szintje felett, így a mozdony futási tulajdonságai nagyon jók, 1mm-es lépcsôre is simán felmegy kisiklás nélkül. A lendkerék is sokat segít. A motor csak 3 pólusú, de egy "baleset" után magam tekercseltem ferde légréssel. Olyan érzékeny lett, hogy elôfordult már az is, hogy a mozdonyt egy terepasztalon leállítottuk, de nem vettük észre, hogy feszültség maradt a pályán. Öt perc múlva a mozdony nem volt ott a helyén, hanem szinte észrevehetetlen sebességgel elmászott. Sajnos ma már nem tudja megtenni ezt a kunsztot, mert a motor a használattól egy kicsit kikopott.

A sebesség az 1:16-os áttételnek köszönhetôen kb 100km/h 12V mellett. A vonóerô is nagyobb, mint az eredetiben, mert a tank alján, a motor alatt ólom van beragasztva.

Egyébként mint "vitrinmodellt" vettem Tótnál, akkor még 800-valahány forint volt.