Aki nem érdeklődik a botanika iránt, ezt ugorja át...

Kedves rumci!
A Növényneveink valóban hiánypótló mű. De jóval korábban kezdtem a szakmát, minthogy megjelent, így sajnos és nem tudok elvonatkoztatni az egyetemi tanulmányaimtól és egyéb szakkönyveimtől. Így, ha egy fajt könyv nélkül meg tudok nevezni, akkor nem fordulok a Priszter-féle műhöz, amely egyébként több helyen összekülönbözik "a" magyar növényhatározóval
A vörös fenyőfa kevésbé mondvacsinált, mint aminek tűnik, mivel mint anyagnevet a fenyő szót használjuk más tűlevelűekre is. És vörös színű ebből sok van: borókák, mocsárciprusfélék, tiszafa, ciprusok. Nem utolsó sorban: az feketefenyő leggyorsabb elkülönítő bélyege az erdeifenyőtől, hogy a fa felső harmada vörös-e vagy sem: a feketefenyő azért fekete, mert nem vörös. A vörösfenyő "vörössége" a magyar nyelvre jellemző, az általam ismert többi nyelven nem kötődik hozzá a vörösség képzete.
Mióta van szerencsém ismerni a Saintpaulia nemzetséget, azóta a fokföldi-ibolya nevet használom, nem a Priszter által hozott afrikaiibolyát. Itt csupán a Soó-féle és a Horánszky-féle tradíciók üközéséről van szó. Ha az afrikaiibolyánál maradunk, akkor a kétértelműség akkor is fennáll.
Hasonlóan alternatív nevei vannak a Corylus americana (drogériákban: Filbert) fajnak: én amerikai mogyoróként ismerem, Priszter szerint észak-amerikai mogyoró.
Tőzegmirtusz ~ mirtuszhanga ~ fajdbogyó: Nos, a Priszter-műben három nemzetség összevonva szerepel a Gaultheria genus alatt, ami lehet, hogy azt sugallja, hogy a megnevezések szinonímák. De ezek közül csak a tőzegmirtusz és mirtuszhanga "rokonértelmű" és elkülönül a fajdbogyótól. Az előbbiek a valaha volt Pernettya nemzetség tagjainak bevett nevei, az utóbbiakat csak a szűkebben vett Gaultheria-kat illeti. Az eredeti genusokba való osztás követte az amerikai angol nyelv "fajszemléletét", amelyet azonban a taxonómusok később felülbíráltak. Nem ismeretlen ez a Kárpátokon belül sem: számomra külön entitás a Podospermum (=szikipozdor) nemzetség, Priszter viszont a fajait a Scorzonera (=pozdor) nemzetségbe osztja. Ez taxonómiai vita, de ennek nem szabadna érintenie a bevett magyar neveket: ne húzzunk ki magyar neveket a szókészletünkből csak azért mert valaki jelentőséget tulajdonít-e annak vagy sem, hogy a termés felső része elkeskenyedik. A tözegmirtuszt pedig a Priszter által preferált mirtuszhanga helyett azért használtam, mert az eredeti angol szövegben közvetlenül utána a hangamirtusz (Melaleuca spp) állt, ami egy kissé szójátékra emlékeztett volna...

Vissza a hejesírásra:
Azt kell hinnem, hogy nem figyelsz arra, amit írok. Nem volt szó arról, hogy a tőzegmirtusz, fajdbogyó és társai okoznának problémát nekem. De ez a szóalkotásmód, amely a mirtuszhanga ~ hangamirtusz párokat is képezte, magával hozza a különírt-egybeírt párok problémáját. Továbbá relatív gyakoriságról beszéltem: itt elég egy ilyen pár, ha oldalakon keresztül "üldözik egymást".
A fajneves és nemzetségneves alakok pedig gyakran kerülnek egymás mellé, mivel az emberi gondolkodás nem taxonómiai fajokban történik: az indiai kendert megkülönböztetjük a termesztett kendertől, azt a vadkendertől holott egy azon fajba tartoznak, míg az indiai kender nevű nemzetséget már fajokra sem bontjuk. Hasonlóképpen az áfonyák, mikor angol nyelvű munkákban szerepelnek ketté osztódnak a fekete áfonyára ("blueberry") és a vörösáfonyákra ("cranberries"), mely utóbbi magában foglalja a vörös áfonyát, tőzegáfonyát, nagybogyós áfonyát stb.
Akármennyire is bújom a nekem meglévő, egybeírással foglalkozó könyveket, nem találok engedményt hibás írásmódra tudományos okokból sem. Az a kitétel az AKH-ban, hogy "két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk" a kötőjeles tagolásról szóló részben található, tehát a kötőjel alkalmazásának szempontjából értékel, így itt az "egybeírjuk" értelme az, hogy "nem kötőjellel írjuk". Úgy vélem, tehát ez nem vonatkozik arra a szabadságra, hogy az alábbiakat írhassam le: "amerikaimogyoró krém" vagy "(észak-)amerikai mogyoró krém".

Megígérem a nyilvánosságnak, hogy az ez ügyben érkezett további hozzászólásokra magánlevélben ffogok válaszolni.

LvT