Két rövid történet.

1. Három vidéki ifjú alapított egy Kft-t. Aztán leányvállalatot nyitottak Philadelphiában. Így 1 évre hivatalosan megkapták a munkavállalási engedélyt. A társaságnak 3 hónap alatt nem volt egy cent bevétele sem. A cég megszűnt az engedély megmaradt. Sőt még egy fél évvel meg is hosszabbították (kérvényre).
Pizzát átultak, pincérkedtek, kihordták a kaját. Frankón megtanultak afro-amerikaiul és írül, csak éppen angolul nem. Gazdagék gyereke unta a melót, inkább elment Dallasba média manager főiskolára. Elvégezte, most jött haza. Valami multinál közép góré. A másik két csávó hazajött egyből, amint jerárt a papír. Az egyikért eljött a kint megismert barárnője, elvitte magával Kanadába. Nagy boldogságban túrja a disznószart egy farmon. A másik elment zugügyvédnek Szegedre.

2. Bátor diplomás fiú egymagában elszegődött pincérnek egy luxus óceánjáróra. Földközi-tenger, Antillák... Floridában a parton felejtette magát. Autószervízekben dolgozott feketén, 2-3 havonta tovább állt. Több, mint egy évig csinálta, és nem kapták el. Gondolt egyet, elment egy bevándorlási ügyvédhez, hogy segítsen legalizálni őt. Az ügyvéd elfogadta a 200 előleget, és felnyomta a srácot. 7 évre kitiltották az államokból (Nem örökre.) Most Kanadában él.
Aki nem tud kvalifikált munkát szerezni az Államokban, szvsz ne menjen.