Kedves rumci!

A kérdés frekvenciája lehet relatív is. A kérdés akkor fogalmazódott meg bennem, amikor egy olyan angol könyv fordításában vettem részt, ahol egy egész fejezet foglakozott a blueberry juice, cranberry juice és cowberry juice összehasonlításával. Amikor fordítok, törekszem arra, hogy az angolban természetes szóismétléseket feloldjam, tehát "A vörös áfonyából készített ivólé hatásosabb, mint a feketeáfonya-ital, de leginkább a nagybogyós áfonya levének fogyasztása javallt." A következő mondatban mindezeket más permutációban kellett előállítani. Itt tulajdonképpen nem is volt gond, de bele gondoltam, hogy mit tennék olyan mű esetén, amely hasonló színvonalon a (termesztett) kendert, az indiai kendert és a nagylevelű indiakendert taglalja. Vagy szintén gondban lennék az amerikai mogyoróval és az amerikai-mogyoróval, vagy a vörös színű fát adó fenyőkből és a vörösfenyőből készített faáruk fordításakor is.

Itt nem is a mozgószabállyal van gond, hanem magával az egybeírással. Illetve szabatosabban azzal, hogy egyrészt egyre több élőlénynek magyar nevet adunk, és a nemzetségnév képzésének preferált formája a szóösszetétel (eddigi példákon kívül: szedermálna, buzérszeder, fokföldi-ibolya, fajdbogyó, tőzeghanga, tőzegmirtusz, hangamirtusz stb), ugyanakkor a fajneves, vagy minőségjelzős alakokban ezeknek gyakran "párjai" képződnek. És itt megáll az akadémiai standardizálás: mindezzekkel kapcsolatban egy változatlan összetettszó-képzési szabályrendszert kell alkalmazni. Azt azért elvárnám, hogy a szaknyelvi szabályokat taglaló leiratokban ilyesmire is kitérnek.

LvT