Leköthetnek azok az értekezletek... :-) Amúgy nálam nem jön spontán. Csak akkor, ha elötte eldönötm, hogy most kedves agyam verset fogsz írni! Akkor megy. Ha rá vagyok hangolva. Egyébként érdekes, hogy verset csak papírra tudok írni, de pl. drámáknál csak a számítógép elött ülve jön az igazán jó gondolat! Sokan mondták már, hogy gépies vagyok (ami nagyon nem igaz!) meg megcsúfolom az írás hagyományit. De nem értek egyet. A "végtermék" számít. Úgy látszik ha a gép elött ülök, és az ujjaim a klaviatúrán vannak, az olyan stresszhelyzetet teremt bennem, ami kihozza belőlem a legtöbbet. És ez a lényeg. Sokkal jobbat írok spontán a gépbe, mint előre gonodlkodás után az íróasztal fölé görnyedve.

Tetszik ez a sor:

"begombolkozom kudarcaimba"

Eszembe jutott egy-két régi ...-im. Nem tudom, hogy hívjam őket.:

'A bűnösök mentegetőznek, a vétlenek némák.
S mivel a hallgatás bűn, és a hamis szó
erősíti a látszatot:
a vétkesek szabadok, s rabok az ártatlanok.'

'Minden értelmes elme, akárhány tudomány
tudója, vagy milliónyi tapasztalat átélője,
csak egy okból tudja magáról, hogy él:
retteg - a haláltól.'

'A szentimentalista remény érzése, és a
realista ésszerűség biztonsága a
tökéletes szemléletmód alapja.'