Amint igértem itt a folytatás, sikeresen visszavergődtem mégpedig pont egy olyan teleport miatt estem csapdába, ami a még nem említett 3. kategóriába tartozik. Ezek a teleportok közel állnak a "ragadozókhoz" de velük ellentétben nem becserkészik, hanem elcsábítják áldozatukat. Általában mezei hyperlinknek vagy bannernek álcázzák magukat és elég rájuk kattintani, máris elteleportálnak bennünket egy Trafalmadori katonai kiképző bázisra, ahol egy meglehetősen kemény kiképzésen kell résztvennie a gyanútlan utazónak. Még a legmillitánsabb lelkületü utazók is borzalmas dolgokat mesélnek erről a helyről, a kiképző bázison 3 napot kell eltölteni és bár rendszerint elméleti oktatás teszi ki a képzés nagy részét, fizikailag csak igen kevéssé terhelik meg az utazót, a szerencsétlen mégis rettenetesen elfárad, mivel naponta csak 6 óra pihenőt engedélyeznek, ezt ők relaxációs gyakorlatnak nevezik, de aludni nem lehet ez idő alatt, mivel ez idő alatt szinte a fájdalomküszöb környékén kószáló hangerővel zenét sugároznak. Az egyetlen lehetősége az utazónak egy kis pihenésre akkor nyílik meg, ha valamivel meg tudja vesztegetni az édesszájú Trafalmadori kiképző őrmestereket, a füldugókat felejtsétek el, azokat megérkezés után azonnal elszedik tőlünk a buta nyálarcú Salivary lakók, akik a fogadóküldötség szerepét betöltve azonnal megfosztanak tárgyainktól és a Trafalmadori légkör káros behatásaitól védő nyálburokkal köpködnek be, de szerencsére a véletlenül nálunk lévő szerves anyagokat beleértve az élelmiszert is meghagyják, ezért illik figyelni arra, hogy netezés közben mindig legyen a zsebünkben csoki, még jobb, ha rendőrcsoki. A Trafalmadori őrök nagyon buknak a csokira, elvenni azonban nincs joguk, de ha mi "önként" odaadjuk nekik, akkor elintézik, hogy átkerüljünk a "konyhára", az sem egy szívderítő hely, de ott legalább lehet pihenni, szerencsére a kiképző bázisról ritkán teleportálnak el, ha még nem találtátok volna ki, akkor a "konyhán" az u.n. teleportálás során feleslegessé vált testek feltrancsírozása és húspogácsává átalakítása történik meg, később ezeket szállítják át, a világ összes gyorséttermébe hamburger alapanyagnak. Ha még nagyobb szerencsénk van, akkor találhatunk valamelyiknél zsebteleportot, és ennek segítségével a három nap letelte előtt hazateleportálhatunk. Nekem is így sikerült hazajutnom a minap, bár ez a mi világunkban nem sokat számít, mert amíg Trafalmadron vagyunk a mi időnk gyakorlatilag áll, illetve annyira lelassul, hogy a külső szemlélő számára, aki szinte még a féreglyuk megjelenését sem látja meg, pusztán csak úgy tűnünk, mintha egy percre elbambultunk volna.
Tehát nagyon figyeljetek oda, mielőtt egy ismeretlen bannerre vagy hyperlinkre rákattintanátok, mert ki tudja, még az is lehet, hogy a Trafalmadori kiképző bázison találjátok magatokat, mindenesetre az óvatosabbak ügyeljenek arra, hogy netezés közben legyen náluk törülköző és rendőrcsoki, akkor nagyobb biztonságban érezhetik magukat.

(c) Munchausen