Sziasztok!

Bocs, hogy előrángatom, de csak most bukkantam rá és szvsz igen érdekes a téma, másrészről van egy-két dolog, amit nem értek.

Kedves DcsabaS_!

Nem hiszem, hogy meg tudnád nekem magyarázni ezt az "egyszerre max. 46 ősöd lehet" teóriádat.
1.: rendesen kevered a mutációt a crossing-over-rel
2.: tévesen feltételezed, hogy a crossing-over csak ritkán és kis számban következik be meiozisnál
3.: ha nem kromoszómákat nézünk, hanem géneket, akkor a nagymértékű rekombináció (=crossing over) miatt már az első generációban sem igaz, hogy 50% anyai gén és 50% apai gén öröklődik, az arány akár 70-30 is lehet, (ui.: egy kromoszóma 2db DNS-éből általában csak egyik DNS rekombinálódik a másik nem vagy teljesen máshol, s a meiozis során nem csupán a kromoszómapárok húznak szét, hanem a kromoszóma is kettémegy egy-egy DNS-re, ui.: az ivarsejtek "nem" 23 kromoszómából állnak, hanem 23-23 DNS-ből melyek aztán természetesen kromoszómákká kapcsolódnak)
4.: valahol írtad, hogy a rekombinációnál azonos gének cserélődnek, ez így nem teljesen igaz, helyesebb, ha allélekről beszélünk

Ha a fent említett 4 pontot figyelembevesszük, akkor a variabilitas olyan fokára jutunk, amit talán fel sem tudunk fogni, s az általad számolt 21 generációra visszamenőleg 2millió ősöm legalább 1%ától örököltem legalább egy kis allélt, ami valamivel több mint 46 ember.

Mito:
A mitokondrium DNS-ének egyik jellegzetessége, hogy szinte alig tartalmaz felesleges (szemét) DNS-t (ellentétben az emberrel) így a legkisebb mutáció végzetes lehet a számára, ami azonban lényegtelen, hiszen a humán sejteknek frankó apparátusuk van a müködésképtelen citosol-elemek eliminálására. Továbbá felesleges az emberöltöket számolni, hiszen egy petesejt néhány tíz, néhány száz mitokondriumának jópármilliószór osztódnia kell, hogy egy felnőtt ember minden sejtjébe jusson belőle bőven, így asszem a mutációk és mitoDNS variációk számáról felesleges is ilyen szinten beszélni. Egész végig az volt az érzésem, mintha általánosan elfogadott tény lenne, hogy az ember-mitokondrium szimbiózis az ember "kialakulása" után (közben) következett volna be és ráadásul egy (vagy hét) nőstény egyeddel. Hiszen a mitokondrium-élőlény szimbiózis szintje a többsejtű eukarióták megjelenésére datálható, továbbá mit érdekel minket, ha több (mondjuk hét) fajta baktérium is "úgy döntött", hogy szimbionta lesz, hiszen a Homo sapiens sapiens evolúciója lineáris. Tehát vagy még fejlábú korunkból hoztuk magunkkal azt a hét fajtát vagy tényleg nemtom miről is beszélünk. Mégvalami: Bármely főemlős mitokondriumának DNS-szekvenciája ~100%-ban megegyezik az emberével.

Ergo: vagy az újságírók értettek félre valamit
vagy a tudósok
vagy mi mindannyian
vagy csupán én egyedül :o)

Szeretettel tsókol mindannyiótokat: Kis