Nohát... biztos mindenkinek van olyan napja, amikor úgy gondolja, bár ne kelt volna fel reggel, ne indult volna el a munkába, iskolába, egyéb helyekre, mert minden balul üt ki, semmi sem sikerül, kiderülnek dolgok, amiknek nem kéne, mindenben felborulunk, mindennek nekimegyünk, lekéssük az összes buszt, villamost, egyebet, nem indul az autó, a gyerek vonyít, a kutya lepisilte a kerekeket, a lábunkat, sietnénk, de elkésünk, és a szomszéd is jön át a folyton elégetett sütijével... a főnök dilis, a munkatársak szintúgy, a férjünk/feleségünk/barátunk/barátnőnk megcsal, vagy elhagy, és a nap végén az ágy mellé esünk, mert még azt sem találjuk el...

No akinek ilyen napja van, vagy csak felidegelték, nyugodtan dühöngje ki itt magát, mert biztos nem csak nekem van folyton rossz napom, hetem, hónapom, évem vagy épp életem...