Nos egy embert szerintem nem a vallása minősít, hanem a cselekedetei. Mondjuk Teréz Anya katolikus volt, és rendkívüli ember. És ez igaz fordítva is, az, hogy valaki mondjuk protestánsnak vallja magát, nem jelent semmit, csak ha a cselekedetekben ez pozitívan nyilvánul meg. Tehát én nem a vallás alapján akarom megítélni az egyes emberek érdemeit.

Egyébként nem szellemi terrorról van szó, mert én bár leírtam a magam véleményét (ez még nem terror, ezt szabad!), de ezt nem kívánom állami eszközökkel senkire se rákényszeríteni (persze nem is vagyok abban a pozícióban). Az én (szerintem nemes) eszméim ugyanolyan rosszba és elítélendő terrorba fulladnának, ha azt államhatalmi módon kezdené el valaki is propagálni.

Ezért amit én mondtam, nem terror (nem félemlítettem meg senkit), hanem az egész beszélgetés kiindulópontja az volt, hogy az államnak ilyen kérdésekben semlegesnek kell lennie, kerülnie kell a vallással való összefonódást, és azt kell biztosítania, hogy az emberek lelkiismereti szabadsága ne sérüljön, valamint hogy az ország gazdaságilag sikeres, és társadalmilag szabad legyen.

steVe