Szia Bard!

Szivesen :)
Az info tényleg elérhető... akárcsak a hamis info.
De végülis tényleg az egyén dönti el, hogy utánanéz, avagy sem.
A jogalkotók (és a politikusok is) viszont vállalták, hogy hozzájuk mérten helyesen döntenek és nem hazudnak a "népnek". Ami pedig most megy, azt még nagy jóindulattal sem lehet "hozzájuk mért igazságosságnak venni". Elvárják, hogy a drogos ne bántson senkit, és eközben megvonják tőle a minimális szabadságot is. Most akkor ki kezdje el és hogyan a példamutatást?
Ez kb. olyan, mintha a gyereknek nem engedném soha, hogy késsel villával egyen, mert megsebezheti magát. Na de honnan tudom, hogy mikor érett rá? Amikor eléri az "átlagkort"? És mi van, ha még akkor sem elég érett avagy már sok évvel azelőtt képes lett volna erre és még sok másra is? Tiltani egyszerűbb, mint gondolkozni.

"Szóval az utolsó megállapitásod a félretájékoztatásról ebben az esetben nem állna."

Hát igen... kicsit hiányosan fogalmaztam. Azt akartam mondani, hogy mivel a kormány már jó alaposan félretájékoztatta az embereket, ezért ő maga nem teheti meg (jelentős presztizsveszteség nélkül), hogy most "hirtelen" akármit is legalizál. A másik oldalon természetesen a félre(hiányosan)-tájékoztatott emberek vannak, akik - persze csupán gyermekeik védelmében... - akár ölni is képesek lennének akkor, ha a gyógyszertárban THC-t árulnának. Helyette inkább eszik a legális algopirint.
A szemléletváltozás, a "nevelés" már a kommunizmusban is probléma volt -> ott 40 év alatt sem sikerült átírni az embereket annyira, amennyire szerették volna. Ebben a kérdésben sem jobb a helyzet, de nem lehetetlenség.
Számomra a korrekt információközlés és példamutatás az út ahhoz, hogy "megváltoztassam" a helyzetet. Nem is igazi változtatás ez, hanem csak láttatom annak, aki látni akarja, hogy a drogok nem - úgy - veszélyesek, ahogy azt sokan hiszik.