A keleti partvidék északi részen a portoricoi s azok leszármazotjai élnek legtöbben. Ezeknek a státuszát ismeritek. Ezek nem "hóditanak vissza" forditva volt a dolog. K.2-3 millió a számuk. Legtöbbje az USAban született és rosszul vagy nem beszél spanyolul. De ettöl még lehet büszke a származására vagy nem? Sokan a szegényebb réteghez tartoznak föleg a nagyobb városokban ( New York)ezért talán könyebb mondani hogy" hispánic" s nem "szegény amerikai" mint ahogy négerezik a feketéket, kik szintén régebben élnek amerikában mint a legtöbb nyálas száju rasszista leszármazott.
Florida 2 millió cubai, s k.b. 1˝ középamerikai. Az utobbiak 60% nem legális formában a középamerikai országok gazdasági, polgárháboruk stb. menekültjei. Szorgalmas, napi 14 órát melozo,(félfizetésért) emberek. Lassan- lassan megoldodik helyzetük s remélhetöleg legálissá válik ittlétük.
A cubaiak. Az mult évszázad elejétöl s a az maerikai-spanyol háboru befejezése után - tipikus tolerás amerikai stilusban- az amcsik 1 millió spanyolnak adtak cubában beutazási azaz emigracios engedélyt mert ugy vélték hogy Cuba fejlödésére szökség van ezekre. Igazuk volt. Ezek az emberek lettek az akkori Cuba közép és felsö osztálya. Amig jött Fidel barátunk ( ki szintén spanyol -galiciai - szülök gyereke). Ezek emigráltak Floridába. A cubai" visszhoditok" 80-85%-a ezekböl kerül ki. Kiválo tehetségüek. Munka vagy az üzleti téren. Az hogy ma Florida déli sarka - Miami- egy kifejlett terület ez nekik köszönhetö. A többi 15% (cubai) azok " normális" caribi lakosság tipusai azaz spanyol-indian-afrikai keverék. Szintén dogosak, jó humorú vidá emberek. A cubaiak jól beszélik a spanyolt még a gyerekek is mert ha nem akkor nem kapnak kaját! Persze az itt született második s már harmadik generácio szivesebben beszél angolul. De jól ért és beszél spanyolul a legtöbbje. Sajnos ugy 30-40 év mulva a spanyol egyre ritkábban lesz itt nyelv.
Azt hiszem a hogy a fennmaradt 13-15 millio " hispánic" az az ami a Tibor meg a többi csörét molesztálja, .... maj folytatom.