Kedves FDS!
Akkor megint gaz van a topic cimevel, mert ugye, ott azokat hajigaltak le, akiket nem talaltak alkalmasnak. Te meg arrol beszelsz, hogy "megvaltsz" vkit a szenvedestol. A ketto nem ugyanaz. Ertem, mire gondolsz, csak a pontositas vegett, jo?
Sajnalom, hogy te felreertetted, annak viszont annal jobban orulok, hogy Stocker nem, azt, hogy en nem tartom Stockert alszentnek. Elhiszi, amit mond, ebben semmi ketsegem. Tisztelem a velemenyet, s mivel elege axiomatikus, eszervekkel bele sem kothetek
Irod
Vegyük alapul az állat- és növényvilágot: bármilyen kegyetlen, de tiszta
"népesedés-politikát" folytat. A társadalom eltartóképessége miatt persze nálunk nem kell ennyire végletesnek lenni:
pusztuljon a gyenge! Az emberi közösség nem elűzi sorai közül az elesettet, hanem támogatja. Nos, ez rendben is
van. De hol van az a határ, amelytől kezdve nem a támogatott érdekeit vesszük figyelembe, hanem azt, hogy jó
színben tüntessük fel kis közösségünket, illetve önzetlen magunkat!? És tesszük mindezt a születésnél azért, hogy
később egy egész nyomorúságos élet hosszán át henceghessün a jóságunkkal!

Errol annyit gondolok, hogy emberi tarsadalmunk egy csomo olyan szelekcios faktort kikapcsolt, melyek, mig nem ertuk el ezt a "civilizacios" szintet, mukodtek. Tobbek kozt e miatt tartjuk magunkat embernek. Hogy helyes-e ez, azt nem tudom. Bizonyara igen. Hallottam olyat, hogy akinek egy laba van, azt regen megette az oroszlan, igy nem volt alkalma tobb kis egylabut csinalni, ezert nem is voltak egylabuak. Vagyis most az emberi faj a sok egylabu miatt egyre csokottebb lesz. Populaciogenetikai szempontbol ez a velekedes marhasag, mert az egylabusag genjet nem zarod ki a rendszerbol azzal, hogy kiirtasz egy egylabut, sot, szamottevoen nem is csokkented a gen elofordulasi valoszinuseghet. Hogy az egylabu az egy labaval akar-e elni, az egy kerdes, hogy tud-e, az meg egymasik. Engem nem zavar az egylabuak latvanya, orulok neki, hogy nem vagyok az, nem vetem meg azt, akinek csak egy laba van, de sajnalni nem vagyok hajlando. Ennyi. Ha valaki attol erzi magat emberi lenynek, hogy penzt ad a lepcson ulo budos egylabunak, oke, de ez mar nem az egylaburol szol, hanem arrol, aki a penzt adja. Mindenki a maga modjan probalja megvaltani magat. Szal, az egesznek semmi koze az onzetlenseghez. Egyebkent is, onzetlenseg nincs, nem volt, es nem is lesz. Egylabuak mindig lesznek, mi pedig, remelem, nem fogjuk kiirtani oket.

Stocker, irod:

Félreértettél. Nem valami prédikációból, vagy "isteni kinyilatkoztatásból" idéztem, hanem egy egyébként magától
értetődő természetes törvényt fogalmaztam meg, miszerint aki egyszer megszületik, annak automatikusan joga van
élni, és rendelkezni a saját élete fölött. Az az egyéni, jogi, vagy társadalmi rend, ami másképpen gondolkodik erről,
ezzel a törvénnyel helyezkedik szembe. Ezt persze mindenféle következmény nélkül megteheti, de én pl. határozottan
elítélem. Más kérdés az abortusz, ahol olyan kényes kérdéseket feszegetünk, hogy egy néhány sejtből álló zigóta,
vagy egy kisujjnyi embrió ember-e, vagy sem. Szvsz a magzat sorsa fölött az anyának joga van rendelkezni, tekintve,
hogy a része a testének.

Joga van elni annak, aki megszuletik, ez igaz, meg ha emeletes baromsag is. Felesleges butasag. Nem az a kerdes, joga van-e, hanem az, hogy kepes-e ra. A szuletes nem dontes kerdese, hanem teny, igy itt jogokrol beszelni felesleges szocseples. Ez meg csak nem is torveny, igy nem lehet szembehelyezkedni vele. Miota vilag a vilag, valami valaminek mindig a farkasa volt, es szartak a fentebb emlitett "jogra". Minden eszkimonak nem jut foka, ezert valamit tenni kell. Es ami el, az altalaban tesz is. Es ez igy van jol.
Az abortuszrol annyit, hogy nem azzal kellene vacakolni, hoghy mikortol ember, stb. A kerdes az, hogy megolunk-e valakit, miert, ki dont ebben a kerdesben. Kar azzal takarozni, hogy lefektetunk egy posztulatumot, miszerint harom honapig kaparhato, mert nem ember, utana meg nem, mert mar ember, meg tul nagy trauma lenne az anyanak.
Abortusznal megolunk egy embert. Ezzel szembesulni kell, es ha az ember melyen magaba nez, arra jut, hogy nincs is ezzel semmi baj.
Hogy miert olunk meg valakit, annak ezer oka lehet. Dontse el az, akiben benne van, kell-e neki vagy nem. De ne sajnaljuk a megesett leanykakat. Legyen joguk donteni valaki eleterol, meg ha az a sajat testukben van is, de azt azert tudjuk mi is es ok is, hogy olnek. Kesz.

Irod:
Egyébként kíváncsi volnék, hogy te hol húznád meg a határt. Valami konkrétumra lennék kíváncsi, mint pl. genetikai-
(pl. Down-kór), vagy testi (pl. hiányzó végtagok) torzság.

Bar nem tolem kerdezed, de en, ha tudnam, hogy a gyerekem Downos lesz, arra kernem az anyjat, hogy kapartassa ki. Ezer ok miatt, amelyeket most nem reszleteznek. Ha egylabu lenne, arra kernem, hogy hordja ki.

Hat ti?

Hello