Nem csodálom, kicsit én is padlót fogtam... Dehát ez van! Aszittem, mélyen alszol, míg én arra gondolok, mi lehet szegény Ville szegény nagyanyjával és hogy merre csorog ki Zolika szája sarkán a kakajó, miközben jókat hörpöl egy sötétzöld begréből... A szemeimet nem említem. Miután hazaértem, megnéztem a Stigmatát, amit most kaptam meg, hátha eltereli a figyelmemet. Hát tényleg. Így csak negyedóránként bőgtem el magam. Asszem, kissé megviselt engem ez a dolog... Pedig nem vagyok 14 éves. Se 24. És mégis...