Kedves Ádám!

"Rabok legyünk, vagy szabadok?" – írtam errôl is, sokkal kevésbé költôi példával: "túlélem vagy belehalok". Vagyis: ha logikailag ellentétes (vagy legalábbis egymást kizáró) kijelentéseket állítunk szembe egymással, akkor a "vagy" nem "alanyi jogon" kizáró értelmű, hanem a tartalmi ellentét veti rá e színezetet. S mellesleg ilyenkor mindegy, hogy milyen értelmű, az eredmény ugyanaz.
Egyre inkább érzem, hogy milyen igaz, amit írtál: "Az, hogy egy mondat kizáró vagy megengedô viszonyt fejez ki, nem a vagy vélt jelentéstöbbletétôl, hanem éppen a feltételek egymáshoz való viszonyától függ." Viszont azért én megkülönböztetném a vagy SZÓ "jelentését" (az idézôjel oka: már ha van neki) az ôt tartalmazó MONDAT jelentésétôl. Egyetértve az utóbbiról mondottadakkal (??!!), szerintem a "vagy" simán megengedô értelmű (vagy annak kellene akár egy törvénnyel definiálni), mert ha az operanduszai egymást kizáróak, akkor amúgy is tök mindegy, hogy milyen. A kizáró pedig a vagy-vagy, s akkor nincs sem vita, sem nyelvrombolás mindenféle gyanús szerkezetekkel.

picit OFF
Egyébként az összeadás a+b+c = (a+b)+c [vagy ami matematikailag uaz, a+(b+c) ] miatt bizony tekinthetô kéttényezôs műveletnek. Sôt, ha a szgép HW-ét nézzük, akkor csakis annak. Még sôtebb, hogy a rusnya gépben bizonyos esetekben (a+b)+c nem egyenlô a+(b+c) -vel.
picit ON

Kedves 3x!
XOR-ról, AND-ról és egyebekrôl már más is írt itt, nemcsak én. Nem OR-roltam meg rád, pedig (51)-ben a "leszarása" elôl igen bántóan kihagytál egy "való" szót.
Szerintem egy idegen formula alkalmazása mindig átvétel; majmolásnak a szükségteleneket nevezném.

DP (52)-je is mutatja, hogy mekkora marhaság az és/vagy. (DP: megjegyzem, hogy az egyik elôfordulását még nem is emelted ki félkövérrel.)

ResetGomb, gratulálok a munkádhoz!

Kedves mindenki!
A "vagy"-nál kétesebb szerepű szó az "egymás". Hálás kis feladvány társaságokban: mondjatok 7, egymással szomszédos olyan országot, melyek fôvárosa azonos betűvel kezdôdik! (Brüsszel-Bern-Bonn-Bécs [ennyi csalás belefér]-Bp.-Belgrád, régebben +Berlin, újabban +Bratislava). Itt az "egymás"-nak tk. nincs önálló jelentése; az "egymással szomszédos" kifejezésnek van inkább, mégpedig az, hogy 'összességükben egybefüggô [alakzatot alkotó]'. Abban a kijelentésben, hogy "mi mind ismerjük egymást", viszont ominózus szavunk az eredeti jelentésében áll: mindenki mindenkit ismer. Más, egyszerűbb példa: "látják egymást" – egyértelmű, valóban egymást. "Egymás után mennek" – csak a 2. megy az 1. után; az 1. a 2. ELÔTT megy, nem utána. Tud vki olyat, hogy ebbôl származott volna jogi galiba? (Libagiga jó.)