A Nepszabadság irja !

Strasbourgban a zámolyi romák
Százharmincmilliós kártérítést követelnek a magyar államtól?

Hétfon Strasbourgba érkezett hat zámolyi és hat csóri roma
család: az ötven ember - köztük 27 gyermek -
menedékjogot kér a francia hatóságoktól. Egyes hírek
szerint a romák feljelentették a magyar kormányt az
Európai Emberi Jogok Bíróságánál, és 130 milliós kártérítést
is követelnek az államtól. Párizsi tudósítónknak a francia
hatóságok egyik hírt sem tudták megerosíteni.

Újabb fejezetéhez érkezett a zámolyi romák kálváriája: vasárnap
útnak indultak, és hétfo reggel megérkeztek a franciaországi
Strasbourgba. A bérelt autóbuszon a három évvel ezelott
hajléktalanná vált hat zámolyi és az azóta hozzájuk csatlakozott hat
csóri roma család utazott a több európai uniós intézménynek helyet
adó városba. A kocsiban ötven kivándorló volt, közöttük 27 gyermek.
Krasznai József, a romák szószólója, aki maga is a buszon utazott,
telefonon tudósítónknak azt mondta: a romák politikai menedékjogot
kértek a francia hatóságoktól, mivel itthon állandó zaklatásnak
vannak kitéve, nem érzik magukat biztonságban. Az érkezésük utáni
órákban írásban feljelentették a magyar kormányt az Európai Emberi
Jogok Bíróságánál. Azt állítják: az utóbbi három évben faji
zaklatásoknak voltak kitéve roma származásuk miatt. Krasznai
tájékoztatása szerint petíciót intéztek az Európai Parlamenthez. A
petícióban 130 millió forint kártérítést követelnek a Magyarországon
elszenvedett üldöztetésekért. Krasznai hozzátette: a romák
turistaútlevéllel érkeztek Strasbourgba, elhelyezésükrol - francia
kisebbségi jogvédo szervezetek segítségével - a helyi önkormányzat
gondoskodik. Krasznai kérdésünkre nem kívánta megnevezni ezeket
a szervezeteket. A szószóló elmondta továbbá: Franciaországot csak
ideiglenes menedéknek tekintik, a romák végso célja Kanada. Az
elmúlt héten a budapesti kanadai nagykövetség arról tájékoztatta a
kivándorolni szándékozó családokat: menekült státust csak kanadai
területrol kérhetnének, azon kívülrol legfeljebb letelepedési
engedélyért folyamodhatnának.

Krasznai azt is elmondta: o maga a zámolyi és csóri romák sikeres
kivándorlásának elintézése után mindenképpen hazatér, a többiek viszont
semmiképpen sem kívánnak visszajönni: többen megesküdtek, hogy nem
lépnek újra magyar földre.

Krasznai szerint a hat zámolyi roma család igényt tart azoknak a házaknak a
vételárára, amelyeket az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) épített
számukra. Krasznai emlékeztetett arra: a hat lakásról korábban azért mondtak
le, mert a romák féltek beköltözni otthonukba. Úgy vélekedett: az OCÖ
törvénysértést követne el akkor, ha az érintett családok beleegyezése nélkül
értékesítené az épületeket. Lapzártánkig párizsi tudósítónk érdeklodésére a
strasbourgi prefektúra sajtóosztályán nem tudták megerosíteni, hogy a zámolyi
romák valóban menedékjogot kértek a helyi hatóságoktól. A szintén
strasbourgi Európai Emberi Jogok Bírósága elnöki titkárságán
érdeklodésünkre azt felelték: nem tudtak arról, hogy a romák hétfon keresetet
nyújtottak be a magyar állam ellen. A testület sajtóosztályán pedig egyetlen
felelos nyilatkozatra felhatalmazott munkatárs sem volt elérheto. Párizsi
tudósítónk kérdésére Krasznai késo este azt mondta: a hivatalos iratokat nem
tudták átadni a francia hatóságoknak, mert a prefektúrát zárva találták, így ma
újra próbálkoznak. Az éjszakát egy közelebbrol meg nem nevezett ifjúsági
szálláson töltik.

Babai János, az OCÖ tagja, a zámolyi építkezés vezetoje kérdésünkre
kijelentette: a házakat valóban el akarják adni, de arra, hogy mi lesz az
értékesítésbol befolyt pénz sorsa, nem tudott válaszolni.

Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke az MTI-nek
nyilatkozva kijelentette, hogy a cigányság „nem a kivándorlásban
gondolkodik". A zámolyi romáknak „nem kellett volna megtenniük ezt a
lépést", amivel sokat ártottak az ország hírnevének.

Tudósítónk megkereste Csete Dezsot, Csór polgármesterét is, aki korábban
éles hangon ítélte el a romákat, mit szól a távozásukhoz. A hírt nagy örömmel
fogadta, de még boldogabbá tenné, ha a faluban maradt négy cigány család is
követné a Strasbourgba távozókat. Ezt azzal indokolta, hogy a romák
jelenléte irritálta a falubelieket, mivel - állította a polgármester - az érkezésük
után jelentosen nott a buncselekmények száma.

Csete Dezso megnyilvánulásai kapcsán megkérdeztük Kaltenbach Jenot, a
kisebbségi jogok országgyulési biztosát. Kaltenbach emlékeztetett arra, hogy
korábban már vizsgálatot kezdeményezett a csóri polgármester ellen. -
Mostani nyilatkozata megerosített abban, hogy helyesen jártam el - mondta.

Munkatársainktól