Ami kimaradt Fabian Rozika es Sandor Tibor beszedebol (olvasd a szerb
HAZUGSAG alatt! 56 evvel a gaztettek utan a szerbek meg mindig hazudnak!)

AUTONOMIASOK! Olvassatok figyelemmel! TI ezektol a HAZUG szerbektol vartok
igazsagot a vajdasagi magyaroknak?

EGYETLEN MEGOLDAS: egyesites NATO bekefenntarto vedelem alatt!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Koszorúzás Bajmokon, Kanizsán

Bajmokon július hetedikét, a szerbiai népfelkelés napját a Harcosok
Szövetsége helyi szervezete az Emlékezések fáklyájánál ünnepelte meg ma
délelott 9 órakor. Alkalmi beszédet Milan Tatalovic, a Harcos Szövetség
helyi szervezetének elnöke szerb nyelven, és Fábián Rozika tanítóno magyar
nyelven mondott. Szabadka önkormányzatát Mirko Bajic alpolgármester
képviselte. Az emlékezések fáklyája emlékmunél koszorút helyezett el a
bajmoki Harcos Szövetség, a tartalékos tisztek, a Jugoszláv Kommunista Párt,
és a Szerb Radikális Párt helyi szervezete. Az alkalmi musorban fellépett a
Vuk Karadzic Általános Iskola énekkara és szavalói, valamint a helyi
Jedinsto-Egység Muvelodési Egyesület népi tánckara.

A szerbiai felkelés napja alkalmából ma délelott Kanizsán az elesett
harcosok emlékmuvénél tartott kegyeletadó és koszorúzási ünnepség résztvevoi
egyperces hallgatással adóztak a szabadságért életüket vesztett kanizsai
harcosok emlékének. Alkalmi beszédet Nikola Kojic, a Községi Harcos
Szövetség elnöke, és Sándor Tibor, a községi Honvédelmi osztály vezetoje
mondott. Méltatták a fasizmus elleni harcban, a régi Jugoszlávia
szabadságáért, függetlenségéért és önállóságáért elesettek hosiességét.
Kitértek az új Jugoszlávia létrejöttének körülményeire is, és kiemelték,
hogy a világ leghatalmasabb katonai tömörülése tavaly igazságtalanul és
kegyetlenül bombázta hazánkat, de Jugoszlávia népét nem sikerült megtörnie
és leigáznia . A jövo nemzedéke felnéz majd azokra, akik a békéért életüket
adták, hogy szabadon élhessünk, dolgozhassunk és építhessük országunkat -
hangzott el a szerb és magyar nyelvu beszédben.

Az emlékmunél a Harcos Szövetség, a helyi önkormányzat, a Szerbiai
Szocialista Párt, a Tartalékos Tisztek Szövetsége, a Potisje, és a többi
közt az általános- és középiskola küldöttsége koszorúzott. Ezt követoen a
Községi Harcos Szövetség küldöttsége koszorút helyezett el a városháza
elocsarnokában levo emléktábl
ánál.
_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/
_/_/
KANIZSA - MAGYAR HOLOCAUST
(Banatski)

A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság 16 helybéli magyar polgár bűnösségét
állapította meg az 1941-es magyar csapatok bevonulásával és az akkor történt
gyilkosságokkal kapcsolatban. A bűnösök neve rákerült a háborús bűnösök
jegyzékére.
Kanizsát 1944. október 8-án "szabadították" fel a szovjetek, és azonnal
megalakult a kizárólag szerb nemzetiségiekből álló első helyi
Népfelszabadító Bizottság. Az embereket rögtönzött listák alapján október
végén és november elején kezdték összegyűjteni. A kivégzések több időpontban
történtek. "Állítólag három kivégzési hullám volt, a harmadik 1944. november
22-re esett, akkor 22 emberrel végeztek, és a hóhérok jó tréfának tartották,
hogy valamilyen pravoszláv ünnepet tartva a kivégzettek számát ehhez a
dátumhoz igazították." (Mészáros 66. o.)
A letartóztatottak egyik részét a városháza pincéjébe vitték, ahol kínozták
és verték őket, legtöbbjüket agyonverték. A tetemeket éjjelente szekéren
vitték a Szigetre, ahol napokig temetetlenül hevertek mésszel leöntve.
Később néhány helybéli lakost kényszerítettek a tömegsírok megásására, akik
közül sokan szintén áldozattá váltak, nehogy a "temetés" részletei
napvilágra kerüljenek.
Az áldozatok másik csoportját a Tiszához hajtották, akik egyik részét a
vízbe lőtték, míg a másik részét a Tisza és a töltés közötti szakaszon
lőtték le és földelték el. Itt két tömegsír található.
A kanizsai áldozatok száma 300-ra tehető.

BAJMOK
(Bajmok)

A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság jelentésében Bajmok község neve nem
szerepel, tehát itt semmilyen helyi incidens a magyar hadsereg részéről nem
történt. A 20 háborús bűnös valódi felelőssége nem bizonyított.
A megtorlás Bajmokon 1944 október 21-én kezdődött kb. 30 magyar és német
nemzetiségű polgár letartóztatásával. A tisztogatást feltehetően az ide
vezényelt 8. Vajdasági Brigád 3. zászlóalja valamint a 4. Vajdasági Brigád
egyik százada végezte. A 30 embert először börtönbe zárták, majd Szabadkára
akarták vinni őket, de útközben a koponyai rétnél többet lemészároltak
közüllük. Akik megérkeztek Szabadkára, azokat rögtönítélő bíróság elé
állították és végül kivégezték.
1944. október 31-én a helyi népfelszabadító bizottság felállította a
"népbíróságot" rögtönítélő bírósági hatáskörrel. A német és magyar
nemzetiségű férfiakat a községházára terelték, majd a Berger-féle iskolában
tartották fogva őket november elsejéig, amikor a kivégzésekről a
népfelszabadító bizottság határozatot hozott. Akiket halálra ítéltek, azokat
egy másik terembe vezették, - a többiek haza mehettek. Az ítélkezők
húszan-harmincan lehettek egy partizán tiszttel. A jelenlévő népbizottsági
tagok néhányat a kivégzendők közül megmentettek. A vészbíróság elé hoztak
még györgyéni, madarasi, pacséri és tavankuti lakosokat is.
A kivégzésekre Pedro Dulic ügyvéd a falutól nem messze lévő földjén került
sor. A tömegsírokat két napon át ásták a helyi cigányok. Mészáros Sándor
könyvéből idézzük:
"1944. november 2-án este zuhogó esőben a megkínzott, összevert és
halálraítélt embereket felsorakoztatták a községháza udvarán, erős
partizánfelügyelet alatt. Négyes sorokban kellett felsorakozniuk és
egymáshoz drótozták vagy láncolták őket. Így indult el az ártatlanok menete,
a Zombori úti vesztőhelyre. Amerre elhaladtak, partizánőrségek voltak
felállítva. (.) A gépfegyver-sortüzek este fél tíz tájban kezdődtek és
hosszan tartottak. Ezután a bajmoki aktivisták és kivégző osztag tagjai
vékonyan földet dobtak a három sírgödörre és mint akik jól végezték
dolgukat, visszatértek a faluba. Soha sem tudódott ki, hogy az áldozatok
közül sikerült-e valakinek megmenekülnie.
Minden elcsendesedett, a gyilkosok visszatérésük után kisebb fajta ünneplést
tartottak. Volt lakmározás, eszem-iszom, pálinka, bor és paprikás.
A lakoma után másnap a partizánok vonatra ültek, és elhagyták a falut."
(54-55. o.)
Ennek a vérengzésnek kb. 100 olyan magyar áldozata volt, akiknek tudjuk a
nevét.

_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/
_/_/_/_/_/