A "közös hullámhossz" hiányzik a gondolataitokból. Egész más gondolatok foglalkoztatnak téged, mint a párodat. Ha szóltok egymáshoz, akkor is elbeszéltek egymás mellett, majdnem olyan, mintha más nyelvet beszélnétek.

Jól mondom?

Ezeket az előbb magamról "mondtam" el egy privát chatin valakinek, akit sohase ismertem. És olyan jól esett valakivel beszélgetni.

>Férjem minden hétvégén -munkája révén- társasági
életet él. Klubtag, de oda csak férfiak járnak.
Mit keressek köztük? Én nő létemre hova járjak egyedül, anélkül, hogy ne értsék félre.

Szerintem se keressél köztük semmit, nem hiszem, hogy jól éreznéd magad. Az viszont meggondolandó, hogy nem kellene-e neked is valahová járni. Esetleg ne úgy állítsd be, hogy közösségbe akarok járni, ezért elmegyek a *** asszonykórusba énekelni, hanem ellenkezőleg: Úgyis annyit danolászok itthon, járjak inkább a ***-ba. (az asszonykórus csak egy példa, nem tudhatom, hogy te mivel foglalkozol szívesen szabad idődben, de te biztos tudod.)
Nekem az a véleményem, hogy aki átlépett életének második felébe :-( annak legyen joga megválogatni, hogy mivel foglalkozik, és ha kell, akkor legyen neki íja, lantja, lova, stb. ami a SAJÁT életéhez szükséges.
Az is fontos, hogy a gondolatai "ne süljenek bele", hanem találja meg azokat az embereket, akikkel megoszthatja. Az pedig sehol nincs előírva, hogy azt csak az élete párjával lehet.