Igazság80 Creative Commons License 2025.02.22 0 0 4807

Magyar szavak jönnek magyar nyelven.   Az UESzWeb  vagy elidegeníti őket, vagy csak egyszerűen nem érti a felépítésüket :

 

CSEPEREDIK :   Ugye ez kicsi dologból nagy lesz hiszen felnövekszik és ez épp ennek a folyamata.    Azt mondják "fiktív" szótőből és ismeretlen.))    Pedig ennek van valós, és nem csak kitalált/elképzelt szótöve,  hát ami kicsi arra azt szokás mondani hogy CSEPP, ami növésnek indul (ERED), tehát ez a CSEPP ERED + IK  összevonva egy szóban. 

 

 

MOGORVA :  Valakik szerint "ismeretlen eredetű",   pedig csak itt egy kicsike szótagcsere lehet, és ez mindenre magyarázatot is ad, az ilyen ember gyakran MOROGVA  kommunikál a környezetével.  

 

 

BETŰ :   Egyesek szerint "török jövevényszó", biztos vagyok benne hogy nem az.   A régi "török" BITIK  mögött a BETŰK állhatnak már átírt külsőben, és mindez  írás/irat jelentésében.  Cz-F  szótár a  BEÜT  fogalmából közelíti ezt meg,  ez rovás esetén még meg is állhat egyébként.   Ugyanakkor BETŰ néven nem csak kizárólag az írásjegyet nevezték meg régen, hanem  a textilbe/ruházatba  bevarrt/hímzett  berakott motívumokat is,  természetesen beleértve magukat az írásjegyeket is.

 

Ebben az az esetben a BETŰZÉS  egy  valódi kötőtűvel történő BE+TŰ-Z-ÉS  lehetett...

 

 

TAPÉTA :  Természetesen nem német jövevényszó, a  TAPADÓ  készre ragozott szavunk nélkül ez már a latin nyelvben sem létezhetett volna.  Mert egyébként épp ez is az értelme egy tapétának hogy a falra TAPAD, és ez a faliszőnyegre is pont megáll.  A latin nyelv másik szava  még  a TAPES volt a szőnyegre,  ezt talajszőnyegre volt mondva, és ez meg ugyanezen TAP  gyökérre épülő szavunk, a TAPOS(Ó)  lesz.   Hiszen járunk rajta, TAPOS-suk közben.

 

 

CIKCAKK :  Ez sem német jövevényszó,  csak C betűsítve van a ZEGZUG kifejezésünk,  tehát ami cikkcakkos az eredetileg zegzugos volna. 

 

 

BOGRÁCS :  Nem kell hozzá nemzetközi (török/horvát/szerb) összefogás, mert minden eleme magyarul érthető és indokolható.   Ez a kezdetekkor még egy BÖGRÉS  jellegű főzőedény volt cserépből,  és  BOGRA akasztották fel.   BÖGRE meg  GÖBRE  is volt, alapfogalom  szavainkban a GÖRBE-ség tulajdonság megnevezése.   BOG-GOB elemek a nyelvünkön több esetben is  fordítható,  ellentétben a  GOM---MOG  dologgal.    A G-B  és B-G    viszont fordítva is barátok.

 

CSECS :   hangutánzónak mondják itt is ott is.  Ezt a vonatkozását nem  feltétlenül vitatnám,  ugyanakkor ez ennél sokkal de sokkal több , mert jelentést hordoz ez a CS+CS  kapcsolat.  Méghozzá nem más ez mint a CSÚCS  fogalma.   És a CSÖCS is CSÚCS-os  szerv.   Ugyanígy működik a CSÜCSörít szavunk is.   De még a látszólag  semmit sem jelentő  fantáziaszüleménynek  tűnő  CSÜCSÜL  szónak is  éppen pont ez ad értelmet , másképp ez annyit tesz hogy CSÚCSOL a személyünk.  Ő maga lesz a CSÚCSA a tereptárgynak éppen azzal hogy a tetejére ül. 

 

Lehet még folytatni akár ezt a mindig is a hegyek CSÚCSAIN és a  közte élő CSECSEN néppel akár, vagy a CSICSÓKA  nevű dologgal, amit  CSÚCSOS  krumplinak is  neveztek meg.

 

 

GYÖMBÉR :  Ezt még Cz-F is idegenre vette, pedig ha több ideje van egy szóra talán észrevette volna ezeket a dolgokat a szavunkban :    Az embernek ebből főleg a  GÖMB formájú  GYÖKÉR  része az ami érdekes,  ebből a két kulcsszóból áll össze ez a GYÖMBÉR  szó,  és ezen két fogalom összeháziasítása  nyelvünkön  adja meg ennek a hangalaknak a magyar értelmet...