1: Elbeszélünk egymás mellett : én gyököt fordítok mikor azt mondom például hogy LAP és PAL . Mert ez az elem fordítva is gyakorta ugyanilyen értelemmel működik. Te meg már többedjére példálózól kontra a FEJFA és FAFEJ dologgal. Ez egy teljesen másik műfaj, te ott semmilyen gyökszót nem fordítasz meg, egy összetett szónak a szórendjét cseréled. Másik műfaj teljesen, nem ad semmiféle összehasonlítási alapot egy gyökfordításos esetre.
2: Maradjunk annyiban hogy nem ismert bizonyosan. De én azért csak fenntartom a gyanúmat, mert később gyakran van hogy beigazolódik.
3: Itt nincs különösebb kifogásom, lépjünk is tovább.
4: Nem értem mire fel támadod ezt a MÁSZÓ---MOUSE dolgot, mikor az egér egyik jellegzetes tulajdonsága ez. Ráadásul a MUS--MÁSZ szótő is megvan + nyelvünkön ragozottan be lehet mutatni a régi angol MUSKYLLE formát a nyelvünk MÁSZKÁLÓ szavával azonosítva.
Latin MUSCULUS meg MÁSZKÁLÓS. A szó maga nyilván a MOZgásból származhatott el, mint annak egy jellegzetes megnyilvánulása, ez már így egy önálló szó lett. A tágabb értelmű MOZGÁS-sal különösebb értelme nincsen megnevezni állatot, hiszen mindegyik jellemzője a mozgás.)) De a MÁSZÁS/MÁSZKÁLÁS már csak bizonyos fajok kiválósága lesz.
Egyébként világszerte megtalálható még a szó , a latin származtatás önmagában kamu.
Beludzs nyelv : egér + patkány is -------- MUSK vagyis MÁSZIK mindkettő.
Baskír : SISQAN nevezi meg, ebből felismerhető a CICKÁNY szavunk. Ez is magyar képzés.))
Bolgár MISÓK is MÁSZIK Német MAUS csak MÁSZ-ig megy el. Ido nyelv MUSO vagyis MÁSZÓ
Kasub MESZ ---MÁSZ Nepáli MUSO---MÁSZÓ A legősibb szlávban : MYSI ----MÁSZÓ
Török MUS --MÁSZ és náluk ez alapból rágcsálók gyűjtőneve volt. A rágcsálók közös tulajdonsága hogy remek MÁSZÓK. Perzsa MUSZ---MÁSZ Szanszkrit MUS -MÁSZ Japán MAUSU----MÁSZÓ
Ez az ami mindent megmagyaráz. A rágcsálók remek mászók úgy általában és ezért fordul elő több nyelvben is hogy nem is kifejezetten egy faj (mondjuk egér) megnevezése hanem több rágcsálóféle gyűjtőneve...