"A gam gyöknek csak a mag gyökkel van kapcsolata. A meg és a még gyökkel nincsen, mert azok szaporító értelműek."

A mag nem a szaporításról szól?

 

"A meg szintén hasonló felbontású. Me-eg, azaz folyamatos mozgást jelent. Ez is halmozás, mint a még."

Ez Ok...

De a mag is, hiszen ott a tudás halmozódik föl. Lásd: Mágus.

 

"A mag sima gyökfordítása a gomba, gumó, gomb, gömb gyökének."

És miért lett megfordítva? Mikor semmi köze a gumóhoz... A mag nem föld alatt van, nem a növény gyökere, hanem a termése, amiből ugyan az a növény fejlődik ki.

Még alakját tekintve sem hasonlítanak egymásra, mivel a mag sokkal kisebb, mint egy gumó, ráadásul sok esetben kemény, és belül sem nedvdús, mint a gumó.

A mag sehogyan sem kapcsolható a gombával, gömbbel, gombbal...

 

"Valamilyen érthetetlen okból szerinted nem létezik ez a gyökfordítás."

Pedig kézenfekvő: Semmi nem bizonyítja létjogosultságát, és egyáltalán nem is logikus szóalkotási formula.  Ettől függetlenül mégis előfordul, hiszen a hangok korlátozott száma ezt még föl is tételezi, s miután azonosak a fonémák (hangok) és azok jelentései, így a végeredmény is hasonló értelmű lesz. De itt sem a gyökfordítás volt a szó alkotását motiváló tényező, hanem a hangok jelentése. Néhány összetett szónál láthatunk hasonló jelenséget: fauszadék-uszadékfa, ősember-emberős, talpfa-fatalp, fatám-támfa, kupacszemét-szemétkupac.

Ezekben a szópárokban fordított az alkotó szavak sorrendje, mert nem azonos jelentőségű az elől lévő szó az utóbbihoz képest, mégis az összetett szó jelentése hasonló. Ugyanakkor általában jelentős az összetételek közti jelentésbeli eltérés: pl. fafej-fejfa, betonvas-vasbeton, épületfa-faépület, gépíró-írógép... Egyik összetett szavunk sem egy korábbi összetett szó megfordításával keletkezett, hanem az azonos jelentésű alkotók szerepének felcserélése okán. Pl. a gépíró olyan személy, aki géppel ír, az írógép pedig olyan gép, amelyikkel lehet írni.