"An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”. Ő volt – valószínűleg az Uruk-korban a sumer pantheon főistene, az istenek atyja"

Sumerban nincs különbség a vízisten nevekben sem, ha jól értelmezem, csak az Akkádban:

Égisten párosok- smer: An vagy Anu és Innin vagy Inanna, akkád: Anum - Istár (fiúk Enlil - An+Lélek = későbbi szentlélek aki fiú. Későbbi Enki illetve Marduk)

Vízisten párosok - sumer: Engur (édesvíz) és  Engur(ru) (sósvíz), Akkád: Apszu és Tiamat

Az Abzu (vagy Engur, sumer ZU.AB, 𒍪𒀊 sumer: „távoli víz” vagyis „édesvíz”, akkád: Apszú, Apszum  a mitikus, távoli, a földet körülvevő édesvízi óceán, illetve az ő hiposztázisának, a férfi ősistennek a neve. Felesége Tiamat, a sósvizű, szárazföldek közt lévő tenger. Másik neve Engur (sumer, akkád: Engurru). Titkos, mitikus helynek számított, ahová az istenek sem juthatnak le, és ahol a mitikus, a világot irányító me erők rejtőznek. Tiamat megtermékenyítőjeként, és az első istenek létrehozójaként ő az élet ősoka.

Engur ill An nevéhez szerintem kapcsolható az En - Ön személyes névmásaink is. Felhívom a figyelmet rá, hogy a magyarban a Tiszteletteljes Egyes szám / harmadik személyű megszólítás: ÖN

Szerintem ezt a formulát értették félre sumerban. És az ÉG-ÚR helyett ÖNGÚR-T montak.