Tana - Tanais = Duna folyónév (Tanú-Tanító, őstevő, őstenyésztő)

Tevőn/tevén  = teun  13. sz. eleje Königsbergi töredék

 

De/us (lat)- The/os (gör) = Ős-Tan- ŐsTen  / Teológia = tanítás

 

ÚESz:  "[uráli *tuna- ’hozzászokik, tanul’].  ≋  Megfelelői: török tanu-, tanı̈-; mong. tani-: ’elismer, elfogad, tud’."

 

Ister - (máshol - Istar= Duna folyónév alapja) = ŐsTermő, Ős-Teremtő

 

 

-------

 

 

 

An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”. Ő volt – valószínűleg az Uruk-korban a sumer pantheon főistene, az istenek atyja

Felesége Urukban Innin (Inanna) – ismertebb akkád nevén Istár – volt. - An isten nevéből eredően a csillagot ábrázoló dingir (𒀭) ékjel az akkádban -

Kultusza elterjedt a hurrik és a hettiták között is, az előbbiek Anusz (Anuš) néven vették át, és ugyanezzel a névvel került az utóbbiak panteonjába is. Az Óperzsa Birodalom idején kultusza – és Antumé – feléledt, Uruk oltalmazója lett, Istár kultusza megszűnt.

An ekkor valószínűleg azonosult Ahuramazdával, mint az „ég istene”.

 

Isztanu (Ištanu(š) vagy Šimegi, hatti Eštan, luvi Tiwat, Tiwaz vagy Tijat) a hettiták egyik napistene. Egyes szerzők szerint Esztan nőnemű, vagyis istennő,[1] és később Arinna napistennőjével azonosult.[2] ...

 A napkultuszok elterjedtek voltak a korai hettita időszakban, ilyen volt Arinna Napistennője is, 

 

- Hannahannah (vagy Hannahanna, másképp Mah, Nintu) írásban DINGIR.MAḪ (= Nagy Isten[nő]) vagy DNIN.TU, minden istenek anyja, az Anyaistennő. Akkád közvetítéssel a sumer Nintu átvétele, a hattik Mah néven is ismerték. A Hannahannah alak hettita eredetű, a hannasz (= anya) szóból származtatható, jelentése ennek alapján körülbelül a „nagyanya” vagy „öreganya” fogalommal írható le.

Felesége Urukban Innin (Inanna) – ismertebb akkád nevén Istár – volt. 

 

 

Nekem úgy tűnik hogy a sumérok An "Anu" - férfi főistene (mint az ég ura-teremtő) egy tévedés. A sumér férfi főisten női eredetű etimológájú nevet visel. Amit megerősít felesége: Innin (Inanna) – ismertebb akkád nevén Istár, neve.

Innin (enéh/emese/ünő/nő, azaz Nintu - gyakorlatilag megfeleltethető Istarnak azaz Ištanu-nak. Szóval sumérben minden összekuszálódott. a Magyar etimológia szilárdabb, mint a közel-keleti, még a Sumérnál is!

A közel-kelet a nyelvek összezavarodásának helyszíne.

 

CzF:

Anya: "Mint a családi élethez tartozó, tehát első szükségü szó különféle nyelvcsaládokban egyezik, mi ősi eredetére mutat, nevezetesen a Kaukazus körül nogai, karacsai és uigur nyelven: ana, törökül is ana, heberűl , finnűl emä, lat. anus, német Ahn, goth anen, szanszkrit: mâ, matar, mada, tübet: ma, hellen: μαια, μηιηρ. Ide tartoznak. melyek közvetlenűl szülésre, táplálásra vonatkoznak, mint, a magyar: eme, emlő, emlet, emse, nő, ene, ünő, a német: Amme, a szanszkrit an (élni), dsan (szülni) stb. tehát rokon az élet, életadás, szülés, növekedés fogalmával."

 

Dingir = Tündér - Tündöklő 

 

Látszik, hogy közel-keleten már csak a "tündöklő" jelentése számított, DINGIR.MAḪ (Tündöklő Nagyság), ami a Napistennel azonosította.