https://www.nyest.hu/hirek/ismet-a-keresztrol-br-es-a-keresztenysegrol
a keresztény szó a magyarban végső soron a görög Χριστός [chrisztosz] szóból ered, melynek eredeti jelentése ’felkent’, és az Újszövetségben Jézusra használják (bevett magyar alakja Krisztus). A vallás neveként ez a szó terjedt el szerte a világban, tehát várható, hogy több nyelvben is [chr], [kr] kezdetű lesz a szó, vagy a magyarhoz hasonlóan egy magánhangzó beszúrásával, esetleg elétoldásával változik meg az alak. Ebből a szempontból érdemes átnézni a Wikipédia Kereszténység szócikkéhez kapcsolódó idegen nyelvű oldalakat, és láthatjuk, hogy az esetek túlnyomó többségében a vallás neveként egy Krisztus nevével alkotott szó vagy szókapcsolat szerepel.
A latin [ch] híján a szókezdő mássalhangzót [k]-val helyettesítette. Pusztán véletlen, hogy [kr] hangkapcsolattal kezdődött a ’kereszt’ jelentésű latin szó is: crux [kruksz]. Ez aztán elterjedt a germán és a szláv nyelvekben, és persze megmaradt az újlatin nyelvekben is, ezekből pedig tovább is terjedt: a szlávból került a magyarba is. Természetesen az nem véletlen, hogy a szó így elterjedt, és összefügg a kereszténység terjedésével, és így az sem véletlen, hogy a ’kereszt’ és a ’keresztény(ség)’ jelentésű szavak hangzása annyi nyelvben összecseng. Ennek hátterében azonban nem valamilyen misztikus jelenség áll, hanem a latinban bekövetkezett véletlen. A korai kereszténység szempontjából sokkal fontosabb görögben például egyáltalán nem hasonlít: σταυρός [sztaurósz] ’kereszt’.
Nem "jezus" hanem Yeshua Bar-Yossef-(később felvette a Bar-Yossef helyett a "h'nocri=aki istent hallgatja jelzőt).
Yeshua felett latinul,aramiul-(ez volt az anyanyelve)-es gorogul volt irva!
latin:
IN NASAREE IESHVA REX IVDAEORVM.
arámi:
YESHUA H'NOCRI MELEKHA H'YEHUDIM. /Yeshua Hanotsri Wemelek Hayehudim héberül ... azonban figyelembe kell venni, hogy a héber, ellentétben a latin írásmóddal, jobbról balra ír).
görög:
ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων Itt mi is neve? (azért eredetiben:-)
Egyes keleti ortodox ábrázolásokon, a feszületeken kis eltérés jelenik meg. Az INRI betűk helyett más alak jelenik meg, mivel a görög szöveg (Iésous o Nazóraios o Basileus tón Ioudaión) szerinti rövidítés INBI.
Az evangéliumokból a következőket tudjuk meg:
Márk evangéliuma 15, 26: „És elítélésének okát így írták fel: 'A ZSIDÓK KIRÁLYA' (ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων).”
Lukács evangéliuma 23, 38: „Feje fölé egy görög, latin és héber nyelvű feliratot tettek: 'EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA' (ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων οὗτος).”
Máté evangéliuma 27, 37: „Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélésének okát írták: 'EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA' (οὗτός ἐστιν Ἰησοῦς ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων).”
János evangéliuma 19, 19: „Pilátus pedig feliratot is készített és a keresztre szegeztette. Ez volt az írás: 'NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA' (Ἰησοῦς ὁ Ναζωραῖος ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων).”
Az egyik apokrif evangéliumban is említik a feliratot: „Amikor felállították a keresztet, ezt írták fel rá: 'EZ IZRAEL KIRÁLYA'.” (Péter evangéliuma - Kapitánffy István fordítása)