Fénnyel való mérési kísérletek azért sok helyen és sokszor zajlanak, a Föld-ön kívüli zónákban is. A legismertebb ezek közül a Holdon elhelyezett prizmás tükrök segítségével zajlottam és zajlanak jelenleg is. Miért is lényegesebb ez, mint a többi? Azért mert a Hold -Föld távolságot már többször megjárták űrhajók, emberek és űrszondák is. Tehát ha lett volna anomália a fénnyel márt távolságok és az űrhajókkal megtett távolságmérések közt, az már nagyon régen kiütközött, kimutatkozott volna. Ráadásul a fény részecske hatása alapján történnek a mérések. 

 

"A Hold felszínén elhelyezett lézertükrök valójában olyan hármasszögletekből (más néven prizmákból) állnak, amelyek lényeges tulajdonsága, hogy a beeső hullám – jelen esetben egy földi obszervatóriumból küldött lézerimpulzus – pontosan a beesés irányával ellentétesen verődik vissza. Így a rájuk irányított lézersugarat ugyanabban az obszervatóriumban képesek venni. A jelek oda-vissza történő futási idejéből kiszámítható a Hold aktuális távolsága. ...

 

Holdi lézertükrök egyrészt az emberes Apollo program három leszállóhelyén (Apollo-11, -14 és -15), másrészt a szovjet Lunohod-1 és -2 roverek állomáshelyein találhatók. ....

 

Minden felküldött lézerimpulzussal nagyságrendileg 1017 (leírva az 1-es után 17 nulla) foton indul el a Hold felé, és még kedvező körülmények között is ezek közül már csak átlagosan egyet tudnak detektálni a „feladó” nagy távcsövével. "

 

 

 

Tanulság? A hazudós juhászfiú magyar népmese, megadja.