Baracknál (főleg kajszinál) én minden fámat (mondjuk nem olyan sok van, de 20 db körül)
augusztus elején-közepén metszem meg. (Augusztusi zöldmetszésnek hívom)
Pontosabban gyümölcsérés után, fajtától függően, de nagyon későn érő kajszim nincs.
Szerintem ez a leghelyesebb, ezt sok helyen megerősítik.
Ilyenkor olyanra metszem kb. mint tavasszal tenném, csak kicsit elnagyoltabban.
Ennek a módszernek a kajszinál nagy előnye van:
-a sebek még nagyrészt begyógyulnak télig.
-augusztusban kánikula van, a sebek kevésbé fertőződhetnek meg, mint tavasszal.
-a fa ezután már nem fordít energiát a levágott ágakra, ezt úgy kell érteni, hogy:
kétszer annyi energiát fordít a megmaradt részekre.
Vagyis: erősebb ágak, termőrügyek lesznek, a termőrügyek sokkal jobban beérnek.
Ezek a termőrügyekből fejlődő virágok fagyállóbbak is majd tavasszal, voltak ilyen kísérletek.
És minden betegséggel szemben jobban ellenállnak, mert 2* annyi növényi enzim, védőanyag, tápanyag stb van tavasszal benne, mintha tavasszal metszenél.
Ezekbe az ágakba koncentrálódik a fa teljes ereje.
//Ellentétben a tavaszi metszésnél a fa erejének 1/3-át eldobod, mert a már feléledt
ágakban van a fa növényi enzimjeinek, védőanyagainak, tápálékának egy jó része, amit levágsz
és eldobsz, tavasszal, amikor a legsérülékenyebb a fa.//
Szóval én augusztusban metszem a kajszit, és tavasszal csak kiigazítom.
Ez alól az a fa lehet kivétel egyedül, amiről oltóágat akarok gyüjteni-
nyilván arról február-márciusban levágom a kívánt ágakat (hűtőbe vele, vagy oltani), és tavasszal metszem meg a fát.
A kajszinál meg vagyok győződve róla, hogy ez a leghelyesebb eljárás,
a többi gyümölcsnél nem biztos, de más gyümölcsfáknál sem okozhat kárt.
Más gyümölcsnél azért nem biztos, mert egy nagyon késő ősszel érő (pld téli alma)
érés utáni metszéssel már a szüret után nincs vegetációs időszak, és a sebek
télre nyitottak maradhatnak, még pár hetes, hónapos gyógyulás sincs, ami nem jó.
Tehát a nagyon későn érő gyümölcsökön kívül ez más gyümölcsfánál is jótékony lehet.
