Én úgy tudom, pirosbimbós állapotban szokás a kajszit metszeni, előtte semmiképp! Aztán metszés után minél előbb menjen a lemosó. Nagyobb sebekre sebkezelő. De akkor sem késtek el, ha virágzás után metszed, csak nehezebb megoldani, hogy ne verd le a virágokat. Úgy nézem, ezt a fát bőven lehetne ritkítani. Ahogy írtad is, lehetőleg tőből egy-egy vesszőt, nem jó a kajszit "csipkedni". Végeken ne nagyon legyenek seprűk, befelé/rosszfelé állókat tőből, "kitisztítani", át tudjon repülni a madár, szokás mondani.

De sok helyen ajánlják az érés utáni metszést (már ha érik persze és nem fagy el, adja a Jóisten). Tavaly én is inkább érés után metszettem jelentősebben, tavasszal minimálisan. Kevesebb betegségre van esély, ha nyár közepe-végefelé metsszel, mintha március körül. Már csak azért is jobb az érés utáni metszés, mert lehet pont ott maradna meg pár gyümölcs az esetleges tavaszi fagyok esetén, amit amúgy levágtál volna márciusban. Nekem tavaly nem sok gyümölcs maradt rajta (kb 90%-os fagyás volt), de sok esetben olyan helyeken maradt meg a gyümölcs, amit amúgy ha komolyabban metszem a fát márciusban, akkor levágtam volna. 

Én utóbbit fogom preferálni, nyáron úgy kitakarítottam a fát, hogy most tavasszal nem nagyon lesz vele dolgom.