Írom a levelet (Nadányi Zoltán)

Írom a levelet fel a magas égbe,
Fel a magas égbe, az apám kezébe.
Édes apám uram, arát választottam,
Megkérdenem illik: mit szól ehhez ottan?

Szemöldökét vajjon nem húzza-e össze?
És ha szólni tudna, nem szólna-e közbe?
Nem hiszem, nem hiszem, hogy ránk haragudna,
Hogy édes arámat szeretni ne tudja.

Hiszen látta, látta szíve fordulását,
Első öntudatlan karomba hullását.
Nézett rá, figyelt rá fent a mennyországban,
Őt akkor is látta, mikor én nem láttam.

Édes apám uram, jöjjön el álmomba,
Mikor ő is eljön, ott pihen karomba.
Bólintson fejével, fogja meg kezünket,
Áldja meg, áldja meg a mi szerelmünket.