Az ürömtea tényleg elriasztja a cseresznyelegyeket?

"A legnagyobb gondot a cseresznyelégy kártétele jelentette és jelenti még most is. Nagyon sok levelet kaptam, ezért írásban válaszoltam a kérdésekre, amit jónéhány újságban közhasznúvá tettem: „A cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi L.) szinte kizárólagos tápnövénye a cseresznye, kisebb mértékben a meggy. Minden cseresznyefán előfordul, főleg a meleg helyeken. A kifejlődött, három-négy milliméter hosszúságú, jellegzetes szárnymintázatú, a tor mögött elhelyezkedő sárga színű pajzsot viselő egyedei a talajban telelő bábból a tavaszi hőmérséklet tizenkét fok fölé emelkedésénél, áprilistól kelnek ki. A talaj nedvességtartalma, fekvése, árnyékoltsága közvetve, a báb körüli talajréteg felmelegedése révén befolyásolja a kikelést.

A bábból előbújó legyek a talaj felszínén valamilyen magasabb ponton napoznak néhány órát, hogy szárnyaik repülőképesek legyenek, és elnyerjék jellegzetes színüket. Távolra nem szívesen repülnek, a fakorona csúcsán, a levelek fonákján és az árnyékban levő gyümölcsökön tartózkodnak. Párosodásuk már a kikeléskor elkezdődik, de a nőstények csak táplálékfelvétel után válnak termékennyé. Kelés után öt-tíz nap múlva a nőstény a gyümölcs héja alá egyesével rakja le tojásait, és potrohával körkörösen bevonja illatával a cseresznyét, jelezve, hogy az már ’foglalt’. A tojásokból kikelnek az öt-hét milliméter hosszú, két-három milliméter széles fehér, majd sárgásfehér nyüvek, majd fejlődésüket befejezve és károsítva a gyümölcsöt, kifurakodva a talaj felső öt centiméteres rétegében bábbá alakulnak. A bábok egy része a következő tavaszon, más része csak két év múlva fejlődik léggyé. A természetkedvelő védekezést a cseresznyelégy életmódjának ismeretében végezzük. A fa alatti talajhőmérsékletet „sátorcsapdával” előbbre hozva a rajzás idejére és mértékére következtethetünk. A talaj vastagabb takarásával késleltethetjük a felmelegedést, hogy a lárvák később keljenek. A várható kelés idejére a fa alatti talajt folyamatosan gereblyézve, a kikelő, napozó legyeket gyérítjük. A cseresznyefa koronájába ragasztóval bekent, sárga lapokat függesszünk. Cseresznyeszedés után távolítsuk el, mert egyéb rovarokat is összefognak. Április végétől permetezzük a gyümölcsöket ürömteával, hogy elriasszuk a peterakástól a legyeket. Az ürömteát 30 g fehérüröm-szárítmányból tíz liter vízben forrázva készítjük. Hígítás nélkül alkalmazzuk. A termést idejében szüreteljük le. A lehullott gyümölcsöket szedjük fel, ha van baromfink, engedjük a kertbe, a nyüveket, legyeket összekapkodva állati fehérjéhez juttatjuk őket. Reményt keltő annak az illatanyagnak az előállítása, amivel a nőstények bevonják a már tojásukat tartalmazó gyümölcsöt. Ez esetben, ha betartják az ösztönük parancsolta szabályokat, nem rakják le a már ’foglalt’ gyümölcsbe tojásaikat.”"

https://www.biokontroll.hu/a-disznodi-fszerestl-a-szomolyai-feketeig/