Gyermekkoromban (alföldi város, járásszékhely) mindig volt csirkénk, disznónk. A szomszédnak is. A nagyszüleimnek is. Mentünk át hozzájuk, talpig ünneplőben tehénlepénybe léptem az utcán... És voltak fecskék. Ma már elképzelhetetlen lenne, a jószág hangos, a trágya büdös, a gatyát is leperelnék...

A telken cinkék vannak bőséggel, minden évben többször is költenek. Én olyan etetőt használok, amit csak a kis énekesmadarak tudnak használni, nem akarom a szajkókat és a balkáni gerléket hizlalni.