Nem kellene az emberi szexualitást is csak az utóbbi pár évezredhez kötni, mint a történelmet és a nyelvtudományt! Már csak azért sem, mivel a szexualitás az állatvilágban is létezik s nem csak csupán szaporodási indítékból lásd pl. a bonobók szokásait, vagy a kutyáink, macskáink ilyen irányú kedveskedését a gazdáik felé!). Szó esett a kommentekben a felegyenesedett testtartáról, s a szőrtelenségről is. Csak nem a szexualitás hozta létre őket, hanem fordítva, miattuk olyan a nemi életünk amilyen!
A felegyenesedés és a kétlában járás a korai elődjeink gyökeres lábszerkezet változásának az eredménye. Ez kb. 1,5-2 millió éve történhetet meg, de a majom lábszerű (tenyérszerű), lúdtalpas formák és a már a többi ujj mellé előrehúzódott nagy lábujj és a boltozatos talp közti átmeneti formák nem ismertek az őslénytanban. Mivel a természetben az élőlények valamennyien tökéletesek az adott mivoltukban (máskép nem tudnának fennmaradni!), el kell fogadnunk azt a következtetés, hogy az átmenet a négy lábon közlekedő s csak időnként kétlábra álló s járó majomszerű elődök (de ugyebár, a medve, a kutya, macska, ló, sőt elefánt is képes erre!) és a már tartósan felegyenesedve s kétlábon járó emberelőd közt olyan közegben, környezetben kellett létrejöjjön, ahol az átállás (mutációk sorozatának köszönhetően) hosszú időn keresztül sem veszélyeztette a fennmaradásukat, míg a már tökéletesedett új láb/medence/gerinc/mellkas/koponya alak lehetővé nem tette a szétterjedésüket más környezeti viszonyiok közt is.
Az új testalkattal vele járt a farízmok jelentős megnövekedése, aminek következtében a női külső ivarszervek (szeméremtest) a combok közé kerültek, alig láthatóvá és a combok összeszorítása révén védetté is válva, a többi emlős fajéval - pláne a majmokéval - összehasonlítva. Mivel az utóbbiaknál a fargumók kicsik és a köztük levő szeméremtestbe a hímek hímvesszője könnyen behatolhat, ezért még az akár 200 kilós s 2 méteres gorilla hímek is minipénisszel rendelkeznek, de a megtermékenyítéshez ez is bőven megfelel. (Van még egy magyarázat az emberi hímvessző méretére vonatkozóan, még pedig az, hogy a vízben is párosodó emlősök, de akár madarak is, hosszabb hímvesszővel kell rendelkezzenek, hogy a spermát a hüvely mélyére tudják juttatni s ne mossa ki azt a víz onnan. Ez utalhat az emberelőd vízi előéletére is, ami a bőr csupaszságával is kapcsolatban lehet). Az emberi szexualitás többi jellege szintén az evolúció eredménye, de az utóbbi évezredekben más alig változott. Nincs új a Nap alatt., ezen a téren sem!