"Tudományos körökben is elismerik, hogy a világegyetem korai állapotának megértése hiányos. Az ősrobbanás csak egy elméletre épül, de nem meggyőző bizonyítékokra. Ez az elmélet legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Nem ad magyarázatot arra sem, hogy a kezdetben teljesen egyenletes anyageloszlású térben hogyan jöttek létre azok a csomósodások, amelyek a galaxisok és bennük a csillagok keletkezéséhez vezettek. Egyes fizikusok a fekete lyukak fizikájának alternatív magyarázata alapján vonják kétségbe az ősrobbanás hipotézisének alapelvét.

Egy 2017-es tanulmány alapján, a Campinasi Egyetem fizikusa szerint a világegyetem nem ősrobbanással alakult ki.

Egy 2022-ben megjelent tanulmány szerzője, Jack Wilenchik megkérdőjelezi a Doppler-effektus működését és arra jut, hogy az ősrobbanással kapcsolatos egyik legfontosabb bizonyíték is téves, ami azt jelenti, hogy az univerzum örökkévaló és statikus, vagyis nincs kezdete, sem pedig vége.

2024-ben a Kansas Állami Egyetem kutatója, Lior Shamir egy új tanulmányban alátámasztotta az ún. fáradt fény elméletet, amely ellentmond az ősrobbanás teóriájának.

Gauri Shankar Gupta (író, volt indiai nagykövet) tollából, az ősrobbanás-teóriát elutasítók nézete alapján:

„Az ősrobbanás állapota a ma ismert fizikai törvényeinkkel leírhatatlan, vagyis értelmezhetetlen. Esélyünk sincs arra, hogy ilyen távolból igazoljuk a kezdetekkor egy rendkívül sűrű anyagpont létezését és felrobbanását. Vagyis csupán feltételezésekről lehet szó. Nem találni közvetlen kapcsolatot a kozmikus háttérsugárzás és az ősrobbanás eseménye között sem.[19] Itt is csak feltételezések vannak. Ezek az elméletek pedig képtelenek megmagyarázni magának a kezdeti sűrű anyagpontnak a létrejöttét és energiájának forrását. Mindegyik elképzelés azzal az előfeltétellel él, hogy már az ősrobbanás előtt is létezett valami, ami felrobbant, kiterjedt, vagy fokozatosan fejlődött. Ugyanakkor semmilyen észszerű magyarázat nincs a világegyetemet felépítő anyag létrejöttére, és arra, hogy miként került egyáltalán ide. Mivel a semmiből nem hozható létre valami, így a világegyetem sem születhetett meg a semmiből. A tudósoknak arra sincs elfogadható válaszuk, hogy a millió természeti hatás és erő miként teremtett az élet kialakulásához szükséges megfelelő feltételeket. Utolsósorban, a világegyetem tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, mit kezdjünk a több mint 95%-kal, amit sötét anyag és sötét energia alkot; tudomást se vegyünk róla?”