Az igazi férfiről :

" Ebben a tébolyult és hazug világunkban teljesen összezavarodtak a fogalmak, nem ismerjük már a férfi- és női szerepek valódi értelmét.

Nem az a baj – és ezt elsősorban a sértett férfi olvasóimnak mondom -, hogy évezredek óta férfiuralom van. Hanem az, hogy nem tudjuk, mit jelent igazán férfinak lenni! A férfiasság eredeti, ősi értelmében áldozatra való képességet jelentett. Odaadást. Hűséget. Megbízhatóságot. Szilárd alapot, melyre építeni lehet. A család és a közösség számára védelmet. Olyan erőt, mely az önfeladásban, az áldozatban nyilvánul meg.

Az igazi férfi önakaratáról lemond, s erejét egy magasabb Akarat, egy eszmény szolgálatába állítja. Az ilyen férfiakat nevezték valaha hősöknek. Az igazi férfi nem agresszív. Sőt, éppen ő az, aki önmagában és a világban az agressziót legyőzi. A lovagi erény sohasem a támadás, hanem a védelem volt. Nem a háború, hanem a béke megóvása. És főleg nem a hódítás, hanem a közösség megmentése. A hűség. Ezen alapszik a keleti harcművészet és az ősi szamuráj hagyomány. A keleti harci művészetekben csakis a védelem a megengedett! A harcost nem támadásra, hanem bölcs védekezésre nevelték, s feladata nem az volt, hogy önmagát, hanem hogy az igazságot, a békét, a becsületet és az igazi értékeket védje meg, akár az élete árán is. ,,Erős az, aki önmagát legyőzte.” – mondja Konfucius.

Az agresszív, hódító, mindenkit legázoló, győzelemre törő, könyörtelen és önző férfi, aki nem az igazságot védi, hanem bosszút áll és rabol, aki a saját érdekein túl senkire tekintettel nincs, nem az Igazi Férfi arca! Ez a torzképe. Igen, ezek lettünk, uraim: durvák, kemények, karrieristák, nemes eszmények nélkül élők.

Elfelejtettük, hogy a legnagyobb férfierény a szelídség, a hűség és az, hogy a magasabbért föl tudjuk áldozni magunkat.

Nem az a baj, hogy “férfiuralom” van – az a baj, hogy nincsenek valódi férfiak. Mi nem azok vagyunk. Pörgünk magunk körül, mániásan rohanunk nem létező célok felé – de megbízni bennünk, főleg egy életen át, nem lehet. "

Müller Péter