Nyilvánvalóan a beszédünket könnyítő vendéghang  ezekben a V elem.     Ennek többek közt az a bizonyítéka,  hogy  a  LOV,  KÖV,  KAV,  TAV,  BŐV,   JAV,   NÖV,  ,  SZÖV    önmagukban nem használatos  szavak,  ezek mindig csak toldalékoláskor  kerülnek be a szavainkba. 

 

És  ezek mindig akkor történnek meg,  mikor (1)  a szótő  magánhangzóval végződő,  és (2)  mikor  erre magánhangzós  toldalék  kerülne.   Tehát a nyilvánvaló cél :   A magánhangzó torlódásának elkerülése,  mert bizonyos hangkapcsolatoknál  alig,  vagy nehezen ejthetőek.  

 

A "FŰ-ÉRT"  példa más,  mert itt nincs ragozva az alapszavunk,  ez egy összetett szó lett mára a FŰ+ ÉRT  szavakból.   

 

ODÚ  az eredeti szó itt is,  nincs önmagában ODV  csak ragozáskor.    DARV  sincsen önmagában.  Az esetek 90+ %-ában   csak a magánhangzó  végű szó létezik. 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

V mássalhangzó,  U  meg  magánhangzó,  semmi közük egymáshoz még hallhatóságban sem.   Baromság összemosni csak azért mert a korabeli latinos  írás  kretén módon keverte ezeket.

 

A "DUPLA V"  meg már megnevezésében is egyértelmű, V  ami duplán van.))    Szerintem ez elég világos. 

Ráadásul hogy kétsége se legyen senkinek ez ügyben,  még  így is van megrajzolva.))   Kettő V egymás mellett, W a lerajzolása,  látni hogy ez KETTŐ  V egymás  mellett.     W és W csak figyeljed őket meg .))   

 

Egy KÚT  szót akkor KVT  kéne  ejtenünk,  meg az ÚT  VT  lenne,  ennek  a cserélhetőségnek  semmi alapja nincsen,  átvernek téged a  TIRPÁK  korabeli latinos írások. 

 

A kakas azt mondja KUKURIKÚ  és  még a  retardáltabbak  sem  KVKVRIKW  mondanak  ki,  ebbe még ők is alaposan leizzadnának  szerintem.))...