A Biblia kritikája a Biblia tartalmának, üzenetének, az ihletett voltát hirdető álláspontnak különféle alapokon álló és különféle módszerekkel élő kritikája. A Biblia kritikája lehet ateista (ami magának Istennek a létezését is tagadja), és lehet racionális (ami a különböző természetfeletti jelenségeket utasítja el).

Nem tévesztendő össze a Biblia kritikája a bibliakritikával, mely a filológia és a teológia határterületein álló tudományág, célja a Biblia szövegének és a szöveg hátterének tudományos, kritikai vizsgálata különféle segédtudományok (logika, történelem, régészet, nyelvtudomány, hermeneutika, filológiai hermeneutika, egzegézis stb.) bevonásával.

Kelszosz (i. sz. 180 k.) volt az első ókori gondolkodó, aki megkérdőjelezte a kereszténység és a Biblia állításait. Porphürioszszal együtt vallotta, hogy a keresztény történetek nem mások, mint a pogány mítoszok átírt változatai. Porhüriosz (i. sz. 232–304) filozófiai kritériumok alapján vetette el a kereszténységet. 15 könyvből álló írását csak Euszebiosztól ismerjük, illetve néhány utalás Iulianus munkáiban is fennmaradt. A „Nimfák barlangja az Odüsszeiában” című írásában több párhuzamra is rámutat a Szentírás és a mítosz között.