"1:  Már írtam,  jelen esetben az alanyi ragozás  első  szám első személyét mutatja."

Egy hang semmi ilyesmit nem mutat.

Nem érted a kérdést. Nem arra vagyok kíváncsi, hogy most minek nevezzük, (személyrag) hiszen ezt még egy gyerek is tudja, hanem arra, mit jelent a K hang? Miért éppen K hang van ott? Lehetne B, C, vagy bármilyen másik, de nem azok vannak ott hanem K. Miért? Mi okból?

 

"És azért K,  mert  nem Z .))"

Bocs' de ez nem válasz a kérdésre. Ha egy hang bekerül egy gyökbe, vagy a gyök végére személyragként, annak oka van, mert ok nélkül senki nem tesz ilyet.

Úgy is kérdezhetném: Miért a K hangot választottuk, és miért nem a Z-t?

 

Ti. a toldalékolás nem spontán, ötletszerűen történt, mivel nem volt mód azt megbeszélni, kihirdetni, végrehajtani, hanem a toldalék a jelentése alapján természetes módon került a szó végére, úgy, hogy azt mindenki megbeszélés nélkül, magától értetődően kezdte el használni, mikor arra szükség volt. Ehhez a toldalék jelentése nyújtott segítséget, mert enélkül esély sem volt rá, hogy mindenki ugyan azt a toldalékot használja.

 

"3: Egy többesszám K-ja  csak JELZI  a többesszámot,  ez a szerepe."

Miért jelzi? Ez a kérdés.  És miért pont a K jelzi, miért nem a Z? Ki döntötte el, és hogyan? Aki eldöntötte elment mindenkihez és elmondta?

Már többször is kértem, írd le ezt a folyamatot, de soha nem adtál rá választ.

Most gondold végig: hogyan kell elképzelni, hogy az ősember valahogy ki akarja fejezni, ő most nem egy, hanem több valamire gondol. Mit fog tenni? nyilván megnevezi azt, amire gondol, és természetszerűen hozzáteszi: "sok". (ami ugyebár a K hang (egyik) jelentése) Ezt nem kell megbeszélni, mert magától értetődik, a másik fél is érteni fogja.

Azért tette a gyök végére ezt a hangot, és nem másikat, mert ennek volt "sok" jelentése.

Ha ezzel nem értesz egyet, akkor írd le, Te hogyan képzeled. De ne térj ki a válasz elől, ha kérhetlek, mert enélkül nem lehet tovább vitázni.

 

"5:   Személyrag  és a többesszám két külön eset.   Többesszáma csak főnévnek lehet..."

Egy cselekvés miért nem lehet többesszámban? Ha én több nyílvesszőt készítek, többször csinálom ugyan azt, miért nem mondhatom ezt többesszámban? Vagy hogyan fejezzem ki ezt?

Felejtsd már el ezeket a nyelvtani kategóriákat, az ősembernek fogalma sem volt róla, ők csak valamit közöni akartak a másikkal, jelen esetben azt, hogy nem egyet, hanem többet csinálnak valamiből. Ezt pedig úgy fejezhették ki legegyszerűbben ha a gyök után odatették a "sok"-at (is) jelentő K hangot: Csinál(o)K.

P, Z, vagy T hangot nem tehetett a helyére, mert azok nem fejeztek ki "sok"-at, más volt a jelentésük.